A tárlaton a három művésztől 8-10 festményt állítanak ki. Mindegyikük más-más szempontból közelíti meg a klasszikus festészeti hagyományokat. Az elmúlt száz év művészettörténeti stílusai, korszakai és kortársaik hatásai is érzékelhetők alkotásaikon ? mondta az MTI-nek Horváth Tamás, a galéria művészeti vezetője.
Ambrus Éva fiatal végzős képzőművész olajjal és akrillal fest vászonra, az Idegen és a Bűn című képeit is láthatja a közönség. Erőteljes ecsetvonásokkal festett portréi, aktjai és csendéletei a festészet klasszikus hagyományait követik egyedi expresszivitással párosulva. De a 20. század második felétől megjelenő avantgárd irányzatok hatása is nyomon követhető művein ? magyarázta a művészeti vezető.
B. Reszler Gábor is a hagyományos festészeti technikákat használja. Akrillal és olajjal dolgozik vászon és karton felületre, emellett más anyagokkal és technikákkal is kísérletezik. Képein saját, egyedi értelmezésben az op-art, a geometrikus absztrakt és a gesztusfestészet hatásai fedezhetők fel. Mások mellett az Írás és A jel című munkáit mutatja be.
Vászonra és farostra olajjal, illetve akrillal készültek Ilyés Márta (1954?2008) festményei is, de a vegyes technikát is alkalmazta. A 20. század klasszikus avantgárd irányzatai közül a szürrealizmus és az organikus absztrakt irányzatok voltak rá a legnagyobb hatással. Látható lesz például az Álmodó és A tékozló fiú hazatérése című festménye.
A kiállítás címe, a Színeváltozások a három alkotó különböző stílusára és sokoldalúságára utal ? hangsúlyozta a művészeti vezető.
Horváth Tamás arról is beszélt, hogy a képzőművészeknek általában nem könnyű bekerülni egy-egy galériába. A Kertész29 azonban olyan befogadó hely, ahol azok a művészek, akik megfelelő színvonalon és szakmai felkészültséggel alkotnak, bemutathatják műveiket.
A tárlat november 19-ig látogatható, további információk www.kertesz29.hu-n oldalon érhetők el.
(Forrás: MTI)
(Fotó: kertesz29.hu)
