A Vasarely Múzeum kiállítása a Holdra, mint az egyetemes kultúra egyik legjelentősebb, ikonikus szimbólumára a művészet korábbi korszakaiban született alkotásokkal reflektál.


holdmuzeum_600x337.png
Forrás: Vasarely Múzeum

1969. július 20-án a két űrhajós, Neil Armstrong és Edwin ?Buzz? Aldrin az emberiség történetében először leszállt a Holdra. Az égitesten tett sétájukat a legnagyszerűbb tudományos eredmények között tartjuk számon. Az eseménynek ugyanakkor szimbolikus üzenete is volt. Egyre többen kezdtek el gondolkozni a földön kívüli kultúrákkal való kapcsolatfelvétel lehetőségéről, amelynek esztétikai problémái a művészeket is komolyan foglalkoztatta.

A Vasarely Múzeum új kiállítása a hidegháború legkiélezettebb időszakában megvalósult, a technológiába vetett bizalom eufóriáját közvetítő alkotásokon mutatja be a művészet és a világűr kapcsolatát. A válogatás az "űrművészet" létrehozására irányuló, fél évszázaddal ezelőtt megfogalmazott elképzeléseknek állít emléket. Kevésbé ismert, ugyanakkor ikonikus példákon keresztül dokumentálja a művészeknek azt a vágyát, hogy a jövőben a földi kötöttségektől megszabadulva az univerzum egy másik pontján, akár a Holdon is bemutathassák alkotásaikat.


moon_museum_masolata_1_fill_1200x900_600x450.png
A Holmúzeum másolata
Forrás: vasarely.hu

A kiállítás fókuszába a Moon Museum (Holdmúzeum) került. Ez utóbbi, magángyűjteményből kölcsönzött körömnyi méretű kerámialap a földönkívüliek számára konceptuális geg formájában kívánt üzenni az amerikai kortárs művészetről. Létrehozásában a korszak legjelentősebb New Yorkban élő alkotói működtek közre. A John Chamberlain, Forrest Myers, David Novros, Claes Oldenburg, Robert Rauschenberg és Andy Warhol egy-egy miniatűr rajzával ellátott, és fellövése előtt az űrhajó leszállóegységébe csempészett alkotás egyik példányát 1969. november 19-én küldetése során az Apollo-12 a Holdon "hagyta". Ily módon a második sikeres holdra szállásnak volt köszönhető, hogy az első művészeti alkotás az égitestre került.

Vasarely csak ritkán látható, kozmikus témájú művei mellett látható lesz a "Mágnesesség manifesztumát" szerző görög szobrász, Vassilakis Takis 1960-ban végrehajtott akciója, aminek során a költő Sinclair Beiles-t képletesen - az első asztronauta, Jurij Gagarin utazását is megelőzve - kilőtte az űrbe.

Vassilakis Takis akciójának dokumentációja
Forrás: takisfoudation.org

A két űrrepülés közötti időben a Massachusetts Institute of Technology kiállítótermében rendezték meg a legelső, a témának szentelt kiállítást, a Moon Show-t. A Vasarely Múzeumban a látogatók a kiállítás előkészítése során megtalált lenyűgöző archív felvételeknek köszönhetően rekonstruált formában ismét ellátogathatnak erre a tárlatra, találkozhatnak az ott bemutatott tárgyakkal, valamint láthatják a kiállítás kurátorával, Wayne Andersennel, és a tárlat dokumentációját készítő Gus Kayafasszal készült interjút is.

A Vasarely Múzeum kiállítását a Holddal és a világűrrel kapcsolatos műtárgyak mellett korabeli űrhajózási eszközök, és a két első, 1969-ben végrehajtott holdra szállást megörökítő archív felvételek teszik teljessé. A tárlat integráns részét alkotó történeti rész a Holdra mint az egyetemes kultúra egyik legjelentősebb, ikonikus szimbólumára a művészet korábbi korszakaiban született alkotásokkal reflektál. Az itt kiállított művek hivatkozási pontként, egyfajta diszkurzív mezőként szolgálnak a huszadik század második felében készült feldolgozások számára.

A kiállítás szeptember 22-ig látogatható.

Forrás: Vasarely Múzeum