Eke István régész-muzeológus, térinformatikus kiemelte: a fémkeresők szabadidejükben, saját eszközeikkel segítik a régészek munkáját. Nagyon sok római kori és középkori lelettel gazdagították a múzeum gyűjteményét, tevékenységükkel nagyon sok krajcár, magyar királyi váltópénz is felszínre került, Zalalövőn például eb-bárcát (kutyaazonosító fémkorongot) is találtak.
A muzeológusok nagyon sokat tanulhatnak a fémkeresőktől: elsajátíthatják az eszközök használatát, megtanulhatják, hogy mit jelentenek a műszer hangjelzései és többek közt azt is, hogy milyen öltözékben kell fémkereső útra indulni.
A múzeummal szerződésben álló egyik fémkereső, Andri Zsolt gépészmérnök szerint a fémdetektorozás intellektuális hobbi, amely a keresés élményéről és a megtalálás izgalmáról szól. A megtalált régészeti tárgy a múltunk egy darabja, amelyet meg kell őrizni ? fogalmazott Andri Zsolt, akinek két legértékesebb lelete a Zala folyó menti dombokon talált bronzedény és egy római kori lófigura volt.
Kardos Tamás Kanadából költözött a családjával Zalalövőre, amely a római korban a Salla nevet viselte. A multinacionális cég igazgatója is hobbiszinten foglalkozik fémkereséssel: kutatásai során számos római kori pénzt és néhány kisebb ékszerdarabot talált, emellett rábukkant egy római fibulára is.
Rengeteg lelet van a földben, ezek feltárása sokkal többet ér, mint a kincskeresés. A legfontosabb, hogy ezek az értékek a múzeumokba kerüljenek, és ezeken keresztül jobban megismerjük a történelmünket ? hangsúlyozta Kardos Tamás.
A 2015 januárjától hatályban lévő törvény szerint fémkereső műszert csak engedéllyel szabad használni. A szigorú szabályok ellenére nagyon sok illegális fémkereső tevékenykedik az országban, a számuk a becslések szerint 3-5 ezerre tehető ? közölték a múzeum munkatársai.
Forrás: MTI
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
