 |
| Tornác Fekeden Fotó a kiállítás anyagából |
Sandra Kühnapfel és Jörn Nuber 2008-ban térképezték fel a Duna-háromszögben tovább élő német kultúrát, a német kisebbség mai létét, a velük élő etnikumokhoz: szerbekhez, magyarokhoz, horvátokhoz való viszonyulásukat és az anyaországhoz fűződő kapcsolatukat. A kiállításon látható fotóik és az általuk készített interjúk közelebb hozzák hozzánk a Pécsett, Villányban, Apatinban, Eszéken vagy Zomboron ma élő németek sorsát.
A Magyarország, Szerbia és Horvátország egy-egy részét is magában foglaló Duna-háromszögről mondják, hogy ?Európa kicsiben?. Az etnikai összetételét tekintve rendkívül változatos térségben közel húsz különböző nemzetiséghez tartozó emberek éltek együtt több évszázadon keresztül. Sokan közülük, mint a Duna-menti németek is, a 18. században telepedtek le. A 20. század elejéig az itt élők nem csak helyi, hanem térségi identitással is rendelkeztek. A Duna-háromszögben élő németek sorsát a második világháború utáni kitelepítések alapvetően megváltoztatták. Többségüknek el kellett hagynia szülőföldjét, azon kevesek, akik ott maradtak, elveszítették vagyonukat, jogfosztottá váltak, nem használhatták anyanyelvüket. Azok a németek, akik ma a Duna-mentén élnek, a megpróbáltatások ellenére ma is ragaszkodnak szülőföldjükhöz. A fotók és az interjúk változatosan szemléltetik, hogyan élik meg kettős identitásukat egy mai, modern, multietnikus társadalomban.A kiállítás május 24-én nyitja meg kapuit.
A Néprajzi Múzeum időszakos kiállításai mellett az ország és a határon túli magyar területek több pontján utazótárlatot mutat be: az Ácsolt fatornyok ? védelmező templomok című kiállításnak Szeged, Mezőkövesd, Sepsiszentgyörgy; az óceániai ékszereket felvonultató tárlatnak Miskolc, Debrecen, Csíkszereda, míg a Fekete-körös-völgy lakóit, településeit bemutató gyűjteménynek Várasfenes, Naygszalonta, Kolozsvár, Bélfenyér, Köröstákány, Magyarremete, Belényesújlak, Gyanta, Belényes, Kolozsvár és Békéscsaba ad helyet.
