A magyar nép hagyományos kultúrája
Állandó kiállítás
Folk Culture of the Hungarians
Permanent Exhibition
Nők, szőnyegek, háziipar
2011. június 24 ? 2013. január 20.
Women, Hand-Woven Rugs, Home Industry
24 June 2011 ? 20 January 2013
?Az igaz hitben végig megmaradjunk...? ? népénekkutatás az 1950-es években
Kiállítás a Szakrális Művészetek Hete és a Lajtha-év alkalmából
2012. szeptember 15 ? 2013. január 6.
?Let Us Hold to the True Faith?? Research on Sacred Songs from the 1950s
15 September 2012 ? 6 January 2013
http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=117
15 September 2012 ? 6 January 2013
http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=117
Utazó kiállítások:
Kauri és nagyító ? Óceániai ékszerek Bíró Lajos gyűjteményéből
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
2012. szeptember 20 ? 2013. január 27.
Déri Múzeum, Debrecen
Déri Múzeum, Debrecen
2013. február 18 ? 2013. április 30.
http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=125
http://www.neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=125
A kiállítás a Csendes-óceán egy kevésbé ismert részére, a mai Új-Guinea területére kalauzolja el a látogatót. A Bíró Lajos által gyűjtött, Huon-öbölből származó tárgyak a Néprajzi Múzeum egyik nemzetközileg is legértékesebb anyagának számítanak. A tárlat nem csupán Bíró Lajos izgalmas útját mutatja be, hanem személyiségét, gyűjtési elképzeléseit és módszereit is érzékelteti ? a korabeli tudományos elképzelések tükrében. A kiállítás a Bíró által gyűjtött ékszerek, valamint a gyűjtő igényes jegyzetei alapján a tárgyak társadalmi összefüggéseire világít rá. Bemutatja, a tárgyak hogyan fejezhetik ki viselője társadalmi, gazdasági helyzetét, életkorát, miként lehetnek mindennapi vagy mágikus funkciói, miközben utalnak a készítője és használója személyes ízlésére, sőt, még a helyi divatra is.
TÁRGYAS RAGOZÁS ? szubjektív etnográfia
Miskolci Galéria ? Városi Művészeti Múzeum, Miskolc
2012. szeptember 6 ? 2012. december 13.
Egyszer volt, hol nem volt, múzeumi raktárokon és lexikon szócikkeken innen és túl. Ott, ahol a leltári számok erdejében a gyűjteménykezelő és a muzeológus túr. Na, ott kezdődött minden!
Gyűltek, gyűltek a tárgyak.
Nagy-nagy halmokba.
Majd polcokra és fiókokba.
Lett számuk és kartonjuk ? mint a mesében.
Aztán jöttek újabb tudósok, meghatározták, leírták, szócikkbe szedték a népi kultúrát.
Kerekedett a világ.
Ahogy telt múlt az idő, alakult a rend ? múzeumon innen és túl.
Egyre több lett a tárgy, egyre gyorsabban cserélődtek, egyre több alapanyagból készültek és egyre kacifántosabb történeteket kanyarítottak hozzá a tulajdonosok.
Hogy van ez? ? kérdezték a tudósok.
Hogy van ez? ? kérdezzük még ma is.
Hogy lesz ebből újra rend? Szócikk? Tezaurusz? Címkefelhő?
Hogy átlássuk a tárgytengert, kiválasztottunk belőle harminchármat. Van köztük néhány igazán szép és régi néprajzi tárgy, de az ősformák és eredetek mellé odatettük a közelmúlt és az itt és most népszerű és elterjedt tárgyait is. Szubjektív etnográfia hét képben.
 |
Fekete-Körös-völgy lakói és települései a századfordulón
Dr. Györffy István 1911. évi néprajzi kutatásának fényképei a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből.
A Néprajzi Múzeum és a várasfenesi Györffy István Alapítvány utazó kiállítása Nagyszalontán, Tenkén, Bélfenyéren, Köröstárkányban, Magyarremetén, Belényesújlakon, Gyantán, Belényesen, Kolozsváron és Békéscsabán
A Néprajzi Múzeum és a várasfenesi Györffy István Alapítvány utazó kiállítása Nagyszalontán, Tenkén, Bélfenyéren, Köröstárkányban, Magyarremetén, Belényesújlakon, Gyantán, Belényesen, Kolozsváron és Békéscsabán
2012. szeptember 7 ? 2013. augusztus 31.
Dr. Györffy István a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának gyakornokaként aktívan részt vett Magyarország ismeretlen néprajzi vidékeinek felkutatásában, dokumentálásában. 1911-ben másfél hónapot töltött a Fekete-Körös völgyében kisebbségben és elzártságban élő magyarság körében, ahonnan hozzávetőleg négyszáz tárggyal (cserépedényekkel, háztartási textíliákkal, teljes viseletekkel és számos, a háztartásban és a gazdasági életben használt eszközzel), rajzokkal, huszonhat határ- és dűlőtérképpel, valamint közel százötven saját készítésű fotóval tért haza. A várasfenesi Györffy István Alapítvány és a Néprajzi Múzeum együttműködésével jött létre a vándorkiállítás, amely a gyűjtő fekete-Körös-völgyi fotográfiáit mutatja be. A kiállításra kerülő anyag túlnyomó része a nagyközönség számára még ismeretlen, és a kiállítás különleges értéke, hogy azokhoz a közösségekhez, azokra a településekre viszi el a felvételeket, ahol azok 101 évvel ezelőtt készültek.
Ácsolt fatornyok ? védelmező templomok
Válogatás a Néprajzi Múzeum grafikáiból, fényképeiből
Válogatás a Néprajzi Múzeum grafikáiból, fényképeiből
A Néprajzi Múzeum utazó kiállítása (Szeged, Sepsiszentgyörgy, Mezőkövesd)
2013. január 10 ? 2013. augusztus 31.
2013. január 10 ? 2013. augusztus 31.
A Néprajzi Múzeum utazó kiállítása festmények, rajzok, fényképek és reprodukciók segítségével az erdélyi szakrális építészet jellegzetes tájegységeit mutatja be, miközben a kalotaszegi, mezőségi, szilágysági, székelyföldi és szászföldi templomok ábrázolásain keresztül az egyes táji-történeti stílusok jellegzetességeivel is foglalkozik. A tárlaton látható, 1880-1920 között készült 60 darab grafika és fénykép gazdag művelődéstörténeti-néprajzi dokumentáció, ugyanakkor művészettörténeti szempontból is jelentős képzőművészi alkotások együttese. Az utazó kiállítás célja, hogy a látogatók számára átfogó tájékoztatást nyújtson az erdélyi szakrális épületek típusairól az alaprajzok, szerkezeti és műszaki rajzok, látképek és templombelsőt ábrázoló grafikák szemléltetésével.
(Forrás, fotó: Néprajzi Múzeum)
