Aknay János Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész munkássága a posztgeometrikus művészet része, alkotásai illeszkednek Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő, Deim Pál műveihez, a ?szentendrei iskola? konstruktív, konstruktív-szürrealista stílusával együtt említhetőek. Aknay János tradicionális eszközöket alkalmaz, megtartja a klasszikus képformát és kompozíciót, elemeit az 1970-es években jellegzetes szentendrei építészetből, architektúrából merítette.
?Másodikos általános iskolás voltam, amikor az 1956-os forradalom házunk előtt zajló eseményeit örökítettem meg Debrecenben. Szerettem rajzolni, sok gyerekkori rajzom meg is maradt a szüleim jóvoltából. [?] Hat-hét évesen már azt mondogattam, hogy festő leszek. Később rajzszakkörbe jártam, ahonnan egyenes út vezetett a képzőművészeti gimnáziumba. A mai napig hálás vagyok, hogy a szüleim engem és a testvéreimet is segítettek a tanulásban, de tény, hogy hamar a saját lábamra kellett állnom. Logikus folytatás lett volna a főiskola, de közbeszólt a politika, és én a főiskola helyett Szentendrére kerültem? ? mondta Aknay János a MANK Nonprofit Kft. Alkotóművészet 2016 című évkönyben megjelent interjújában.
A nyolcvanas évektől a festőművész már a konkrét és elvont témák határvonalán egyensúlyoz: visszatérő, szimbolikus töltetű motívumokat használ, melyeket jelszerűren tömörít. A leggyakoribb motívumok között szerepel a ház, az angyal, a bábu, a kereszt, az ablak, ezeken belül az angyal és a ház tér vissza a leggyakrabban sorozatok formájában is. Az 1990-es évek első felében Aknay János a magyar rovásírásjelek megjelenítésével foglalkozott, műveiben ezek révén az ékszerű formák és háromszögek, az egyenesek váltak hangsúlyossá. Végül ezek az éles, szögletes elemek is átalakultak és a formák foltokká, foltkompozíciókká olvadtak össze. Festészeti pályája tehát több korszakot ölel fel, de saját hangját, festői egyéniségét a régi magyar, illetve székely rovásjelek ábrázolásában találta meg.
?Utólag úgy látom, a ?70-es évek elején kezdtem rátalálni az útra, amelyen most is igyekszem haladni. Elmozdulások persze vannak, így beszélhetünk különböző szakaszokról a pályámon, de a változás iránya nálam inkább horizontális, mint vertikális, azaz nem egyszerűen magam mögött hagyom azt, amit korábban csináltam, hanem vissza-visszatérek a régi kiindulópontokhoz? ? magyarázta a festő.
Aknay János Nyíregyházán született, 1967-ben fejezte be középiskolai tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Az 1970 óta Szentendrén élő festő volt az 1972-ben alapult szentendrei progresszív neoavantgárd művészeti csoportosulás, a Vajda Lajos Stúdió egyik alapító tagja, melynek egyúttal vezéregyéniségévé is vált. A Szentendrei Régi Művésztelephez 1992-ben csatlakozott. A magyar képzőművészeti életben alkotóként, festő- és rajztanárként, galéria-, képzőművészeti csoport, valamint politikai párt alapítójaként is letette névjegyét. A képzőművész 2002-ben Munkácsy-díjat, 2010-ben Kossuth-díjat vehetett át, 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét.
?Szentendrén olyan közegbe kerültem, amely hagyta, hogy kibontakozzak. Sok olyan impulzust kaptam ? ez akkoriban nem feltétlenül tudatosult bennem ? melyek nélkül valószínűleg nem lennék az a festő, aki ma vagyok. [?] Mindig voltak olyanok, Barcsay vagy Korniss például, akik szerették, támogatták a fiatalokat, egyenrangúként, művészként kezeltek bennünket. Erősen hatott rám azoknak a szentendrei mestereknek, így Ámos Imrének vagy Vajda Lajosnak a szellemisége is, akik akkor már nem voltak közöttünk. Nemcsak mesterségbeli dolgokra gondolok, hanem például az emberi tartásra is. Megcsináltuk az első tárlatainkat, lépésről lépésre elfogadtattuk magunkat; a 80-as évek közepétől már éreztem, hogy számon tartanak? ? mesélte a kezdetektől.
Aknay János festőművésszel a Nagyok című sorozatban ismerkedhetünk meg jobban egy kétrészes beszélgetés keretében április 14-én 19:35-kor, illetve április 21-én szintén 19:35-kor az M5 tévécsatornán.
A művész életútjához felhasznált források:
Artportal
Dózsa Dóra: Az együtt gondolkodás útjai, interjú Aknay Jánossal, Alkotóművészet 2016, MANK Nonprofit Kft.
Wehner Tibor: Aknay János angyalai, Magyar Művészeti Akadémia, 2016
http://mmakademia.hu/mobil-munkassag/-/record/MMA6433
Wikipedia.org
Aknay János honlapja: http://aknay-janos.hommage.hu
Kultúra.hu
