A helyszínek nem kapnak anyagi támogatást ? az önkéntességen alapul a programsorozat, melynek immár saját törzsközönsége van. ?Kíváncsi vagyok, hogy a Fővárosi Törvényszékre vagy a Károlyi-Csekonics Rezidenciára hányan látogattak el, azok ugyanis először tárták ki a kapujukat a program keretein belül? ? mondta Ghyczy Gabriella. A látogatottsági adatokról kifejtette: több tízezer ember biztosan mozog ilyenkor a különböző helyszíneken, de van esély rá, hogy a százezres látogatottságot is elérjék a programok. Idén a honlapot is fejlesztették a könnyebb útvonal tervezés kedvéért: csillaggal jelölték a térképen a programokat nyújtó intézményeket, helyszíneket, amikre kattintva további információhoz juthattak az érdeklődők. Újdonság még idén, hogy fotópályázatot hirdettek: a legjobbak pedig meglepetésben részesülnek. Jövőre angol nyelvű ismertetőt is szeretnének készíteni.
?A helyszínek maguk jelentkeznek. Persze a korábbi résztvevőket értesítjük, és felhívást intézünk a polgármesteri hivatalokhoz is, amelyek megkeresik a településükön lévő helyszíneket. ? A településeket, intézményeket első körben e-mailen, és ? a jövőben talán ismét ? postán is értesítik az újabb évi rendezvényről, még mindig van ugyanis egy olyan szűk réteg, mely nem rendelkezik elektronikus levelező rendszerrel. Nem kérnek fel azonban senkit a részvételre, fizetni és munkaidő-kedvezményt biztosítani ugyanis nem tudnak, csak a program logóját magán hordó zászlót és az idegenvezetői jelvényt ? mely a látogatók tájékozódását segíti ? adják a szervezők. ?De van annyi becsülete a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatnak, hogy büszkeséget jelentsen ide bekerülni? ? mesél elismerően a programról. Annak lényege ugyanis az önkéntesség, a személyes történetek megismerése, mely talán kevésbé érezhető a fővárosban, sokkal inkább a kisebb települések programjainak sajátja. Igaz, ezeket a helyszíneket kevesebben látogatják. Nem csak annak örülnek a kisebb településeken, hogy a KÖN segítségével felkerülhetnek egy országos honlapra és ezzel egy programsorozat térképére, hanem a látogatóknak is. Megbecsülik a 10-20 fős látogatószámot is, miközben sorok állnak például a Sándor Palota előtt. Éppen ezért szeretnék, ha a jövőben minél többen látogatnák meg a vidéki programokat.
?Évek óta az a tapasztalat, hogy a fővárosban sorokban állnak a látogatók, és több nagyvárosban is igen nagy a mozgás, például Szegeden, Kőszegen. De ezektől a városoktól 10-20 kilométerre már nem látogatnak el a turisták. A kis települések között éppen ezért elég nagy a fluktuáció ? a két évig nyitva tartott, de látogatókat fogadni nem tudó helyszínek elkedvetlenednek, és harmadszorra nem csatlakoznak a sorozathoz ?, ami azért elszomorító, mert jelentős részük személyes kudarcnak éli meg ezt. Fontos lenne úgy irányítani a figyelmet, hogy sokkal többen látogassanak el vidékre.? Gödöllőn például egy festőnő által megvásárolt, 19. század végi villát tekinthettek meg a látogatók, amit a tulajdonosa saját forrásból, saját kutatás alapján állított helyre, az eredeti állapotok visszaállítására törekedve. Erről mesélt, miközben visszaadta a helyhez illő pompát és hangulatot. ?Nem csak a programfüzetben meghirdetett történelmi előadást tartotta meg, hanem néhány barátnőjével összebeszélve korabeli ruhákban fogadták a vendégeket: csipketerítőt terítettek a kertben felállított asztalokra, megteremtették tehát a házhoz illő hangulatot? ? számolt be szeptember 20-ai tapasztalatairól Ghyczy Gabriella.
Először 1984-ben rendezték meg először a Kulturális Örökség Napja programsorozatot Franciaországban, mára azonban már 48 országban tartják meg azt szerte Európában. Magyarország 1991-ben csatlakozott a programhoz, rögtön azután, hogy az Európai Tanács felkarolta a kezdeményezést. Valójában azonban 1999-ben szélesedett ki és vált közismertté a programsorozat. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a programot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: minden évben szeptemberben tartják meg a Kulturális Örökség Napjait, melyen az egyes rendezvények ingyenesen látogathatók.
A Forster Központ szervezi idén a KÖN-t, a Lechner Ödön Tudásközponttól vették át a feladatot. A programsorozat minden évben egy-egy témára fókuszál: 1994-ben például az ipari emlékek álltak a középpontban, de az árpád-kori templomok és a reformkor is került már a figyelem középpontjába. Idén az évfordulós eseményeket állították fókuszba: a holokausztot, az I. világháborút és Ybl Miklóst.
Azzal, hogy a koordináció a Forster Központhoz került, a program szervezésében nem köszöntött be változás, hiszen mire átkerült a szervező csapat az új helyére, addigra a munka jelentős részén már túl voltak ? mondta el Ghyczy Gabriella. ?A jövővel kapcsolatban azonban derűlátó, hiszen hiszen olyan emberek dolgoznak most együtt, és olyan emberek döntenek a programról, akik a szívügyüknek érzik nem csak az örökségvédelmet, de a Kulturális Örökség Napjai sikerét is. A jövő évi eseménysor szervezése az első látogatottsági adatok megérkezése után, tehát hamarosan elindul, intenzívebb szakaszába pedig legkésőbb március-áprilisban ér. Sajnos azonban idén csak június elején tudtak belekezdeni komolyabban a szervezésbe, reméli, ez megváltozik a jövőben.
A határon túlról is többen csatlakoztak, összesen 142 településen tartottak programokat, 31 helyszín pedig kizárólag a KÖN rendezvénysorozat alkalmából nyitotta ki kapuit.
