Chilf Mária Átmeneti tárgyak című 2014-es projektkiállításán szerepeltek először az úgynevezett fotórajzai. Akkor saját családi archívumának, családtörténetének fotóit használta fel, amelyek egyszerre szolgáltak egy emlék dokumentumaként, majd a művészi intervenció ? kivágás, áttörés ? után némiképp átírt, újragondolt emlékekként; végül akvarellekkel társítva nyerték el végleges formájukat.
A fotó mint médium, ahogy az általa felidézett emlékképek is, egy adott időponthoz, eseményhez kötődnek. Felidézésük során azonban folyamatosan változnak: az emlékrétegek egymásra rakódva írják felül az eredeti képet, érzetet, valóságot.
Chilf erre a folyamatra reflektálva illeszt egymásra fotót és akvarellt, így ezek egymás értelmezési tartományát kitágítva, némileg megváltoztatva egy új emlék, történet fragmentumaivá válnak.
Az absztrakt pigmentes elfolyatások egy végtelen síkként, egy lebegő közegként szolgálnak az emlékek számára és távolítják el azokat a valóságtól, egyszersmind időtlenné téve a komplex kompozíciókat.
Legújabb sorozata túllép az intim családi képeken: a már ismert munkafolyamattal talált és saját fotók által ad tágabb, univerzális újraértelmezést a lét kérdéseihez, amelyek egyúttal a személyes és kollektív múltfeldolgozás lírai kísérleteivé is válnak.
"A fénykép kimerevített pillanata feltörhető felületként tárul elém, és a képekbe zárt múltbeli pillanatok sebző, vágó technikával felnyitott, lebegő nyomokká, mintázatokká alakulnak át" - mondja Chilf.
Chilf munkái a múltfeldolgozás igényéről tanúskodva kelnek új életre, összekötve a fotó médiumának objektív és az akvarellek szubjektív minőségét és jellegét.
A kiállítás július 6-ig látható.