Szentendrei művészek társaságában nyílt meg az új évad a Mártélyi Alkotóházban 2019. június 7-én.

Tardy-Molnár Anna, az alkotóházat fenntartó MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, október közepéig várják a művészeket az alkotóházban.

Az évadnyitó alkalmából Szabó Noémi, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum művészettörténésze tartott előadást Tornyai János Szentendrei Régi Művésztelepen töltött festői korszakáról Napsütéses őszikék - Tornyai János kései alkotóperiódusa a Szentendrei Régi Művésztelepen 1933-34 címmel. A mártélyi és a szentendrei helyszínt nemcsak Tornyai köti össze: az egyik hosszabb, a másik rövidebb tartózkodásra invitálja a művészeket.

 


szabo_noemi_600x400.png
Szabó Noémi

Az alföldi festészet kiemelkedő alkotójának, robosztus művészének, Tornyai János születésének 150. évfordulóját ünnepli idén Hódmezővásárhely. A "nagy sömmi" festőjének drámai, súlyos életműve azonban számos meglepetést rejt, például élete utolsó időszakának festői termését, amelyet a Szentendrei Művésztelepen hozott létre 1933 és 1934 nyarán - fogalmazott Szabó Noémi.

Mint elmondta, a Szentendrei Régi Művésztelep ekkoriban élte virágkorát, és az ott alkotó, fiatal és tehetséges művészek laza alkotói és szoros baráti közösséget alkottak. A Duna-parti városka közös művészeti alapélményük volt. "Bár Tornyai személyisége, és festészeti felfogása idegenül hatott, sőt idegen is maradt e közegben, e szentendrei közösség mégis felszabadítóan érintette az idős mestert" - mondta el a művészettörténész.

Hozzátette: a nehéz élet fáradalmaiban meggyötörte Tornyai János, aki egyébként a nagy szentendrei festőművész, Barcsay Jenő műteremtársa, jó barátja volt. Kései alkotói időszakában szinte ontotta a frissebbnél frissebb festői megoldásokkal teli műveket. Maga Tornyai is tisztában volt eme alkotói periódusának jelentőségével: "Konvencióktól-szabályoktól, rajztudástól és aprólékosságtól felszabadultan csak a legutóbbi időben tudtam igazán pingálni..." - írta 1934-ben.

Mártély különleges szerepet tölt be a teljes magyar képzőművészet történetében. A Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik. Sokan fordultak meg ott fennállása alatt, Makovecz Imre például itt ismerte és szerette meg a tiszai-alföldi világot.

A 2015-ben felújított Mártélyi Alkotóház öt kétágyas, a tiszai holtágra néző erkélyes szobával, valamint tágas közösségi térrel, illetve jól felszerelt közös konyhával várja a dél-alföldi világ szerelmeseit május közepétől október közepéig.

A MANK fenntartásában lévő Mártélyi Alkotóház ma is teret ad az elmélyült alkotásnak, az vagy éppen az elvégzett munka utáni megérdemelt pihenésnek.

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond