A város mint mecénás

Képző

Új szerzemény alatt az utóbbi hat évben vásárolt vagy ajándékba kapott kortárs művek értendők, mivel a főváros erre fordítható forrásai egyre szűkösebb lévén, ma már évente csupán két-három beszerzésre futja.
Pauer Gyula alkotása

Az utolsó gyarapodási katalógus 1996-ban jelent meg a megelőző tíz év anyagáról, amely a mostani hat esztendőben ide került műveknek még a sokszorosát sorolja fel. A gyűjtés iránya is változott, az utóbbi években megerősödött a kortársak szerepe, illetve még nagyobb figyelmet kapott az 1970-es években kibontakozó újavantgárd művészet. Így került most a kollekcióba Pauer Gyula, Donáth Péter és Ficzek Ferenc egy-egy munkája, vagy Halász Károly két objektje. A korábbi hagyományokat folytatva vásárolt a Képtár a nonfiguratív festészet legnagyobbjaitól: Klimó Károlytól, Lossonczy Tamástól, Csáji Attilától. És természetesen itt vannak azok is, akiknek az elmúlt években a Kiscelli Múzeum kiállítást rendezett, Stuiber Zsuzsától a mai fiatalokig: Csurka Eszterig, Drozdik Orsolyáig vagy Kupcsik Adriánig. Egy installáció idézi fel Németh Hajnalnak a Velencei Biennálén szerepelt installációját, Halas István kiállítását, itt láthatjuk Nemes Csaba és Kispál Szabolcs videóműveit, Forgács Péter videó-installációját, egy művet az idén elhunyt Körösényi Tamástól és egy üvegplasztikát a napokban eltávozott Lugossy Máriától.

Körösényi Tamás alkotása

Nem nagy anyag, de annál pontosabb, jól felépített mini-beszámoló a kortárs magyar művészet irányairól. A műfajok gazdagsága, a széles kitekintés azt jelzi, hogy a Fővárosi Képtár nem mond le arról az elvről, amit még 1913-ban Szabó Ervin fogalmazott meg: ?A helyi és a városra vonatkozó művészet ápolása mellett a modern művészet gondozása kiválóan fővárosi feladat.? A gyűjtemény célja valóban ez. Nem a fővárosban élő, alkotó művészekre koncentrál, hanem a magyar képzőművészet egész spektrumát figyeli, komolyan veszi azt a feladatot, amit az ország kulturális életének központjaként Budapest mindig is betöltött. A kiállítás címe ? Folytatás ? ezt az elhivatott ragaszkodást fejezi ki, folytatva egy történeti hagyományt, a kortárs művészek felkarolását, amit a Képtár az 1900-as évek kezdete óta felvállal, és amit a kiállítás tanúsága szerint ? a lehetőségekhez igazodva ? ma is ugyanolyan fontosnak tart.