Weininger_A_Mechanikus-szinpad_Absztrakt-revu_reszlet_F.87.5
Weininger Andor: Mechanikus balett ? absztrakt revü

Az 1919-ben Weimarban megalakult Bauhaus a modern művészet, építészet, ipari formatervezés, színház és alkalmazott művészet egyik bölcsője. A Walter Gropius alapította, és az 1928-ig általa vezetett intézményben a hallgatók akadémiai kötöttségektől mentesen sokoldalú elméleti és gyakorlati képzést kaptak. Az iskolában több mint harminc magyar ? köztük Weininger Andor ? tanult, és a nemzetközi oktatógárdában is találunk kiváló magyar művészeket, például Breuer Marcellt és Moholy-Nagy Lászlót.

Weininger Andor (1899, Karancs [ma Karanac, Horvátország] ? 1986, New York) festő, grafikus, illusztrátor, designer, bútor-, épület-, színpad- és jelmeztervező művész és zenész Dél-Baranyában született magyar-német-délszláv nemzetiségű családban. 1913-tól Pécsett tanult. Osztálytársa, Martyn Ferenc révén került kapcsolatba Rippl-Rónai Józseffel, aki ? mint az itt kiállított festmények mutatják ? ?kukoricás? képeivel nagy hatással volt rá.

Weininger_a_zongoranal
Weininger Andor a zongoránál, 1922.
Fotó: Körner András archívuma

Egyéves pécsi jogtanulmányok után, 1918?1919-ben Weininger barátját, Molnár Farkast követve a budapesti Műegyetemen, építészmérnöki tanulmányokba kezdett. 1920?1921-ben Pécsett dolgozott, közben esti aktrajzra járt és bekapcsolódott a modern szellemű Pécsi Művészkör tevékenységébe.

Festőtársaival, Molnár Farkassal, Stefán Henrikkel, Johan Hugóval 1921 októberében nyert felvételt a weimari Bauhausba. 1921?1922-ben a Bauhaus előtanfolyamának elvégzése után Weininger a Falfestészeti Műhelyt választotta, melyet akkor Vaszilij Kandinszkij és Carl Schlemmer vezettek.

Weininger_A_Stijl-kompozicio-ezust-halorendszerben-_F.2003.62

A holland Theo van Doesburg hatására került Weininger a tiszta színekkel, egyszerű geometrikus formákkal komponáló letisztult, utópikus esztétikai rend bűvöletébe. 1923 elején Hamburgban színpadképeket, kosztümöket tervezett, konferált, színészként lépett fel és zenélt. Itt kezdett el foglalkozni a Mechanikus színpad ? absztrakt revü koncepciójának kidolgozásával: lényege a mozgó absztrakt formákkal benépesített színpad volt.

Vázlatok sorát készítette el, melyeket később is tovább alakított. Így alakult ki egy mozgó, geometrikus, absztrakt kép az elemek előre-hátra és fel-le, valamint az oldalfalak, illetve a mennyezet és a padlózat ritmizált mozgatásával. Ötletei alapján az absztrakt színpadi előadások csak élete végén valósultak meg. Az 1986-os kasseli bemutató videofelvételét Magyarországon itt először láthatja a közönség.

weininger_08r
Szobatanulmány, 1922.
Forrás: balkon.art

Weininger 1923 közepén tért vissza a Bauhausba. 1924-ben megalapította a Bauhaus-zenekart. 1925-től a Dessauban működő főiskolán, immár fizetett alkalmazottként, feladata a kommunikáció és a Színpadi Műhely körébe tartozott. Az 1930-as évek végétől a német politikai helyzet miatt először Hollandiában, később Kanadában, 1958-tól pedig az Egyesült Államokban élt.

A New Yorkban elhunyt művész hagyatékából 2002-ben nyolcvan mű és ugyancsak nyolcvan kisebb vázlat került a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Ebből az anyagból most először mutatunk be válogatást a Magyar Nemzeti Galériában a Bauhaus alapításának századik és a művész születésének százhuszadik évfordulója alkalmából.

weininger_es_schawinsnsky_R_
Weininger Andor és Alexander Schawinsky pantomimművész 1928-ban
Forrás: kunst-archive.net

A kiállításon Weininger pályakezdését a Pécsről származó Bauhaus-pályatársak ? Molnár Farkas, Stefán Henrik, Johan Hugó ? eddig Budapesten együtt még nem szerepelt néhány műve idézi meg. Forbát Alfréd és Bortnyik Sándor egy-egy, Moholy-Nagy László két műve szintén a Bauhaus magyar művészeivel való kapcsolatait jelzi.

A kiállítás középpontjában Weininger egyik legizgalmasabb alkotása, a napjaink digitális képi világát megelőlegező Mechanikus színpad ? absztrakt revü áll. Az ennek alapján készült kiállítási installációnk közepén kuriózumként látható az 1980-as években készült előadás filmfelvétele.

A megnyitón Hubertus Gassner művészettörténész emlékeztetett arra, hogy a világban ugyan mindenhol jól ismerik Moholy-Nagy László, Breuer Marcell és a Bauhaus más magyar tagjainak a nevét, magyar származásukról azonban kevesen tudnak. Igaz ez Weininger Andorra is. Felidézte azt is, hogy 1986-ban, Weininger halálának évében Kasselben sikerült megvalósítani a művész Mechanikus színpad ? absztrakt revü koncepcióját, és megépíteni az absztrakt formákkal benépesített színpadot.

A kiállítás kurátora Bajkay Éva.

Forrás: Magyar Nemzeti Galéria