Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár Program vezetője társadalmi felelősségvállalásnak nevezte a programot, amelynek elsődleges célja, hogy ?a történelem viharaiban külföldre került nagy értékű, magyar műveket hazahozzuk, és újra a magyar kultúra részévé, és a magyar közönség számára elérhetővé tegyük.?
Az MNB 30 milliárd forintot szán műkincsek vásárlására, ezzel azon jegybankok sorába került, amelyek jelentős szerepet vállalnak a kulturális örökségvédelemben. Gerhardt Ferenc elmondta, nem egyedülálló gyakorlat ez az európai központi bankok körében, hiszen vásárol műtárgyakat többek között az angol, az osztrák, a finn, a német és az olasz nemzeti bank is. Ami a Magyar Nemzeti Bank 2018 végéig tartó programjában különleges, hogy nem trezorokba vásárolnak, hanem közgyűjtemények számára.
Az Értéktár Programot egy szakmai Tanácsadó Testület segíti, amely neves szakértőkből, valamint múzeumvezetőkből áll. A testület feladata a műkincsek eredetiségének, művészettörténeti jelentőségének és értékének meghatározása. Gerhardt Ferenc bejelentette, hamarosan két új kollekcióval bővül a műkincsvagyon. Az egyik Kövesi István 115 műből álló festménygyűjteménye a miskolci Herman Ottó Múzeumban állandó kiállításként lesz látogatható. A másik pedig Klaniczay Júlia és Galántai György Artpool Művészetkutató Központ 1965-1991 közötti gyűjteményének kultúrtörténeti jelentősége van, fontos kutatási anyag, így a Szépművészeti Múzeumba kerül letétbe.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója hálás az MNB-nek, hiszen nagyon nehéz helyzetben vannak a múzeumok, amikor műkincset szeretnének vásárolni. Mint a Tanácsadó Testület tagja hangsúlyozta, ?gondos gazdaként vásárolunk, megfontoltan döntünk.? Reméli, megfordul a XX. században jellemző műkincskivándorlás, és újra nőni fog a magyar műtárgyvagyon. Felhívta a közgyűjtemények figyelmét arra, hogy ők is élhetnek javaslattal, mit szeretnének kiállítani. Baán László úgy fogalmazott, vannak már ötletek, de még nem látják, mit hoz a jövő.
A sajtótájékoztatón bemutatták azokat a műveket és gyűjteményeket, amelyeket az eltelt másfél év során sikerült megvásárolni. Az MNB támogatta a szentendrei Skanzen Erdély Tájegységének létrehozását, s így egy 50 épületből és 10-12 ezer műtárgyból álló új kiállítás jöhet létre 2016 végére. A Magyar Nemzeti Múzeum egy kamaratárlaton fogja bemutatni a 216 darabos, XIV-XVII. századból származó erdélyi ezüsttallér-gyűjteményt. A Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria gondozásába került Moholy-Nagy László hat korai alkotása és 2253 dokumentuma, amelyek nemcsak mint kiállítási tárgyak érdekesek, hanem fontos kutatási anyagot is képeznek. A Péterváry-hagyatékot a Múzeumok Éjszakáján mutatták be az egri Dobó István Vármúzeumban. Ez az egyedülálló kollekció közel 300 darab XV-XIX. századi és első világháborús lőfegyverből áll.
Továbbá bemutatták a Bachman Gábor építészeti és desing gyűjteményt, amelynek megvételével a Magyar Építészeti Múzeum modellekkel, festményekkel és rajzokkal gazdagodott. Gulácsy Lajos "A mulatt férfi és a szoborfehér asszony", Orbán Dezső "Fekvő akt" és Vaszary János "Kereszténység" című festményei is az Értéktár Program keretében kerülnek a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményébe. Vaszary képét Balatonfüreden, a Vaszary-villában egy kiállításon mutatják majd be. Nagy sajtóvisszhang kísérte Tiziano "Mária gyermekével és Szent Pállal" és Munkácsy Mihály "Krisztus Pilátus előtt" című festményének megvételét. Előbbit a Szépművészeti Múzeumban állítják ki, míg utóbbi eddigi őrzési helyén, a debreceni Déri Múzeumban látható továbbra is.
Fotó: Horváth Donát
