Az 1940-es években Nagy-Britanniában minden gyerek játékai között ott voltak a Spitfire és Hurricane vadászrepülőgép-modellek. A háború az élet minden területére hatással volt, és mély nyomot hagyott a gyerekekben is. Winston Churchill brit miniszterelnök ugyanis elrendelte, hogy az ország valamennyi energiaforrását a háborús erőfeszítéseknek kell szentelni, s úgy tűnik, ez alól a társasjáték sem volt kivétel.
A németek és angolok közötti első nagyobb tengeri ütközetet, a La Plata-i csatát feldolgozó társasjáték volt az első, amely a háborús konfliktust választotta témájául. A játékosok úgy szerezhettek pontot, ha fapálcikákat lőttek a hajókra, s találat esetén a hajón lévő fegyvertorony felrobbant. A Bombázó parancsnokság nevű társasjátékot pedig bombázó repülőgépekkel játszották úgy, hogy a játékosoknak Berlint kellett elpusztítaniuk.
"Nemcsak a nácik készítettek propaganda célú játékokat. Ez a háborús élet része volt. Légitámadás idején a búvóhelyen is játszottak velük, amíg odafenn a Luftwaffe a települést bombázta" - mondta Robert Opie történész, a Robert Opie-gyűjtemény alapítója.
A háború alatt a társasjátékokat háziiparban gyártották, amely később igen keresetté tette őket a gyűjtők körében. "Nem készült annyi propagandajáték, mint a náci Németországban. Az aukciókon kívül gyakorlatilag nem is találkoztam hasonló játékokkal" - mondta el Luke Honey, a Bloomsbury aukciós ház munkatársa. Norvégia német megszállása elvágta nyersanyagforrásaitól Angliát, így a játékgyártáshoz sem maradt elegendő alapanyag.
A darts-játékoknál gyakran használták célpontként hírhedt politikai alakok, pl. Ribbentropp német külügyminiszter vagy Göring képét. Nem meglepő, hogy a legtöbb pontot Hitler eltalálásáért lehetett kapni. Egy másik dartsban, amelyben Hitler képe volt a célpont, a legtöbb pontot Hitler bajszának eltalálása érte. A Göring feldíszítése című játékban a játékosoknak bekötött szemmel kellett Göring egyenruhájára tenniük a kitüntetéseket.
Amikor az Egyesült Államok a szövetségesek oldalán belépett a háborúba, az amerikai katonák révén terjedtek el a képregények. A DC Comics (az egyik legnagyobb képregénykiadó) már a hadba lépés előtt is hevesen bírálta Hitler uralmát. A Marvel Comics által kiadott Captain America (Amerika kapitány) célja Hitler legyőzése volt, Superman pedig olyan náciellenes volt, hogy Goebbels német propagandaminiszter azonnal zsidónak nyilvánította.
A DC Comics Szellemőrjárat című sorozatának egyik epizódjában a hősnők kiszabadítják az ellenséges vonalak mögött fogva tartott újságírókat. A történetnek egyszerű címet adtak: Hitler, a semmirekellő. Az egyik 1943-ban megjelent Superman-epizódban a hős az amerikai haditengerészet hajóit a náci ügynök által irányított tengeri szörnyek támadásától védte meg.
A propagandacéllal készült angol képregények hősei közül a legismertebb a Hitlert és Göringet ábrázoló Addy és Hermy. A képregényekben Desperate Dan űzte ki Hitlert Angliából, Mussolini pedig "Musso, a digó" néven jelent meg. A nyelvi sztereotípiáktól, nyílt rasszizmustól sem mentes képregények az ellenség kigúnyolása által az emberek félelmét csökkentették. Ilyen értelemben a társasjátékok és a képregények jelentősen hozzájárultak a háborús erőfeszítésekhez.
