L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt beruházásokért felelős államtitkár a bizottságból távozó három tag kilépéséről elmondta: ?ez rendkívül izgalmas, intellektuálisan is értékes polémiát? eredményezett a sajtóban és a szakmában egyaránt, majd bemutatta az új tagokat: dr. Visy Zsolt professzort, Mártonné Máthé Kingát, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatóját és Benyó László műemlékvédelmi szakmérnököt, építészt.
Az államtitkár elmondta: március 31-én lezárult a budavári lovarda közbeszerzési pályázata. Összesen öt ajánlat érkezett az építésre, ezek értékelése már megkezdődött, eredmény a hónap végén várható, az alapkőletételre pedig májusban kerül sor, ami után megindulhat az építkezés.
Szeretnék, ha a Nemzeti Hauszmann Terv honlapján minden átlátható és nyilvános lenne, ha mindent figyelemmel követhetnének az érdeklődő állampolgárok, és hogy a tudományos háttérmunkák is publicitást kapjanak. Ehhez egységes arculat szükséges, mely elkészült ? tájékoztatott. A logó és az arculat kialakításakor alapvetően a Hauszmann által tervezett kupola jelentette az inspirációt. ?Az elfogadott változaton az eredeti kupola sziluettje jelenik meg, a tetején pedig a Szent Korona rajzolódik ki. Azért erre esett a választás, mert a nemzeti egység gondolta, a nemzeti szó hangsúlyozása vizuális megerősítést kap így? ? magyarázta. A felirat rezes-bronzos színű, ami arra utal, hogy milyen építőanyagokat használnak majd fel, a kupolán pedig az a szín köszön vissza, amely a látványterven látható. Mottóként egy Hauszmann-idézet szolgál: ?Tanuljunk a régin, keressük az újat!?, amely azt jelképezi, hogy gondolkodásunkban a régi és az új, a klasszikus és a modern egymást kiegészíti, és a hagyományainkra, az örökségünkre alapozva akarunk úja, korszerűt alkotni ? hangsúlyozta az államtitkár.
A Nemzeti Hauszmann Tervvel kapcsolatban eddig megjelent kormányhatározatokról szólva kifejtette: az első fontos kormányhatározat a Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséről szóló 1377/2014. kormányhatározat volt, amely a testület létrehozását is megalapozta, valamint a most folyamatban levő fejlesztések előkészítését is eredményezte. A határozat a teljes Budavári Palota környezetének az eredeti Hauszmann-tervek szerinti megújítását, a szükséges építéstörténeti, építéskutatási szakmai dokumentáció elkészítését, a Palota teljes építészeti felmérésnek megkezdését, a Szent István-terem, valamint a Csikós udvar rekonstruálását alapozta meg. Emellett megtörtént a Csikós udvar geodéziai felmérése és régészeti feltárása, folyamatban van a meglevő építmények 3D-s felmérése, a Csikós udvar engedélyes és kiviteli terveinek elkészítése részben megtörtént, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső esetében az engedélyes tervek rendelkezésre állnak, sőt az építési engedélyt is megkapták, itt is indulhat a közbeszerzési eljárás, a kiviteli terveknek pedig a hónap közepéig kell elkészülniük. A Szent István-terem előkészítése is jó ütemben halad: megkötötték a szerződést a Zsolnay-gyárral, a közbeszerzési eljárás lezártát követően elindulhat a Szent István-teremben egykor volt Zsolnay-kerámiák újragyártása, valamint zajlik az előkészítése a textiles közbeszerzésnek is.
A második, 1837/2014. kormányhatározat a lovarda újjáépítésére, a 1066/2015. kormányhatározat pedig a Főőrségi épület újjáépítésére vonatkozott ? utóbbit kiegészítette az 1298/2015. kormányhatározat: a kettő együttesen 2,7 milliárd forintnyi forrást biztosított a számukra. Ugyanennek a kormányhatározatnak köszönhetően 800 millió forintnyi forrás áll rendelkezésre a Stöckl-lépcső újjáépítésére az eredeti helyén ? mutatott rá az államtitkár.
A Stöckl-lépőcs kapcsán megemlítette: évente több mint 3,5 millió turista megy fel a Várba turistabusszal, és ehhez még hozzá fognak jönni a szállítójárművek ? ezért fölértékelődnek a gyalogos megközelítések és azok az elképzelések, amelyek szerint kevesebb turistabusz menjen fel a Várba.
L. Simon László ezt követően a legutóbbi bizottsági ülés óta elfogadott kormányhatározatokat ismertette a tagokkal. Mint elmondta: a lovardához tartozó kiszolgáló istállóépület megvalósítására (1120/2016. kormányhatározat) egymilliárd forintos támogatást kaptak a kormánytól. Az államtitkár megjegyezte: várhatóan 2016 júliusában elkészülnek az engedélyes tervek (az Ybl-támfal mentén haladnak tovább a rekonstrukciós munkákkal), a kiviteli terveknek pedig 2016. augusztusig el kell készülniük. A Karakas pasa tornyának helyreállításához 800 millió forintot biztosít a kormány: itt is 2016. nyárra kell elkészülniük a terveknek. A torony a Palota úton meglévő található, amelyet a szocializmus időszakában helyreállítottak, de most méltatlan állapotban van ? ide kiállítást terveznek. Emellett a Palota út?Csikós udvar?Hunyadi udvar közötti akadálymentes közlekedési tengely létesítésére ? a tervek itt is nyárra várhatóak ?, illetve a Hunyadi udvar és a Csikós udvar közötti támpilléres várfal rendbetételére 1,5 milliárd forintos forrást biztosít a kormány.
Az államtitkár emlékeztetett, hogy a 1058/2015. kormányhatározat 1,3 milliárd forintot biztosít a Csikós udvar alatti mélygarázs befejezésére. A munka gőzerővel zajlik már, akár júniusban birtokba is vehetik ezt a 300 férőhelyes mélygarázst az autósok. A következő ütem a leendő istálló alá kerülne, újabb 300 férőhellyel. A most elkészült részt használhatják majd a turisták, a további férőhelyeket pedig a Miniszterelnökség, valamint a protokollvendégek vehetik majd igénybe ? hangsúlyozta az államtitkár.
L. Simon László elmondta, hogy a jövő évi költségvetésből forrást szeretnének kérni az E és az F épület közti nyaktag, vagyis a déli összekötő rekonstrukciójára: itt a Szent István-teremre már rendelkezésre áll forrás, ám a külső rekonstrukcióhoz, valamint a gyilokjáróval való összekötéshez még forrásra van szükségük. Emellett a Budapesti Történeti Múzeum gépészetének felújítására és áthelyezésére, a Déli Kert, illetve a gyilokjáró teljes rendbetételére, a Buzogány-torony helyreállítására, az F épület teljes homlokzati rekonstrukciójára, valamennyi nyílászárójának cseréjére és a hauszmanni tető rekonstrukciójára is kérnek forrást. ?Azért az F épülettel szeretnénk kezdeni, mert itt súlyos átépítés nem valósult meg, tehát könnyen megoldható és látványos eredménye lenne. Ráadásul nem kellene kiköltöztetni az Országos Széchényi Könyvtárat, illetve a későbbi költöztetés párhuzamosan is lehetséges? ? mondta az államtitkár. Továbbá szeretnének forrást kérni a Szárazárok feltárására és látogathatóvá tételére, a Palota útra néző teljes Ybl-támfal rekonstrukciójára, a teherelosztó épületének lebontására, amelyhez komoly környezetvédelmi tehermentesítésre is szüksége lesz, hiszen az épület tele van azbeszttel, valamint az Öntőház utcai támfalra és lépcsőre is.
?A Hauszmann-üléseken a tartalmi kérdéseket kell megvitatniuk, például a kiállítási koncepciókat. A Palotában palotamúzeumot szeretnénk látni, új, korszerű Országos Széchényi Könyvtárra és Magyar Nemzeti Galériára van szükség, a Budapesti Történeti Múzeum elfoglalhatja majd az egész Palotát, amely joggal az övé? ? zárta az ülés sajtónyilvános részét L. Simon László.
Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond
