A tárlatot Szekernyés János művészeti író, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke nyitotta meg, aki a Kultúra.hu-nak elmondta: Temesváron már 21 éve rendezik meg a Bánsági Magyar Napokat, amely a különböző művészeti ágakat fogja át programkínálatában. A rendezvénynek kezdettől fogva egyik kiemelkedő eseménye a bánsági magyar képzőművészek kiállítása. A Szegedre érkező képek válogatás a 2016 májusában nyílt tárlatból.
Szekernyés János megfogalmazta: a temesvári művészek nem kötődnek szigorúan a realista ábrázolóművészethez és a könnyen olvasható realitáshoz, így a jelen kiállításon is dominálnak az áttételes jelentésű, elvontabb, absztraktba hajló alkotások. Ennek ellenére a legtöbbjük a valóságból indul ki és a valóság elemei is felfedezhetők bennük. ?Szintén különleges vonás ? nekem is itt tűnt fel Szegeden ?, hogy a geometria, a szerkesztettség a festményeken, a grafikákon és a szobrokon is megjelenik, így a szimmetria és a mértani elem rendezőelvként is felfedezhető a tárlaton, hiszen szinte minden alkotáson ott van valamilyen formában? ? tette hozzá.
A Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének elnöke kiemelte: a Bánság és Temesvár művészeti életében mindig meghatározó szerepet töltöttek be a magyar nemzetiségű alkotóművészek. ?Épp ebben az évben emlékeztünk meg Ferenczy József festőművész születésének 150. évfordulójáról, aki a temesvári piarista templom mennyezetének festményeit alkotta. Szintén a napokban nyílt meg Temesváron Podlipny Gyula emlékkiállítása a művész munkáinak gyűjteményéből halálának 25. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeumban. Élete és tevékenysége átölelte a 20. század szinte egészét, amellett, hogy kiváló festő és grafikus, valamint nagyon elismert és respektált művészpedagógus is volt? ? hangsúlyozta Szekernyés János.
Hozzátette: ?Temesvár képzőművészeti életébe nagy lendületet hozott, hogy a ?60-as évek közepén a tanárképző főiskolán rajztanárképzés indult. Ezzel nagyon sok tehetséges fiatal került a bukaresti és a kolozsvári főiskolákról Temesvárra. Ők elköteleződtek a neoavantgárd irányzatok iránt, és ez a törekvés kitartott a diktatúra legsötétebb éveiben is. A rendszerváltás után a Temesvári Nyugati Tudományegyetemen újraindult a Képzőművészet és Design Kar, és ez a változás újabb tanárnemzedéket vonzott Temesvárra. Az eltelt 25 esztendőben nagyon sok végzős szerzett diplomát Temesváron, és egy részük itt is maradt a városban, így jelenleg a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének több mint 250 tagja van. Örömünkre szolgált, hogy az eltelt 25 évben is nagy számban volt jelen a magyarság a tanárok és a diákok között.?
Szekernyés János hangsúlyozta: a tárlat a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából nyílt meg, amelynek Temesvári vonatkozása is van, hiszen november 3-án ünnepeljük a Magyar Tudomány Ünnepét annak apropóján, hogy 1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ugyancsak november 3-án írt édesapjának Temesvárról Bolyai János 1823-ban arról, hogy kidolgozta a nem euklideszi geometriát ? amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának nevezték kortársai ?, és ha a felfedezése áll, akkor: a ?semmiből egy új, más világot teremtettem?.
A Magyar Tudományos Akadémia ír a kiállítás hátteréről is:
Kiemelkedő, mértékadó góca Románia jelenkori képzőművészeti életének Temesvár. Több mint 300 szép- és iparművész él és alkot a Béga-parti városban, amelynek tudományegyeteme keretében 1990-től képzőművészeti és design kar is tevékenykedik évről évre az abszolvensek újabb és újabb rajaival gyarapítva és frissítve az alkotók táborát, létszámát ? olvasható a Magyar Tudományos Akadémia oldalán az eseményről. Bukarest, Kolozsvár és Jászvásár után a Bánság fővárosa büszkélkedhet a legnépesebb, a legerősebb és a legdinamikusabb művészközösséggel, amely az 1960-as évek derekától kezdődően azzal keltett országos, majd nemzetközi figyelmet, szerzett megkülönböztetett tekintélyt és rangot, hogy a neoavantgárd törekvések és irányzatok elkötelezett, buzgó hívévé szegődött, hogy a korszerű stílusáramlatok, törekvések és megvalósítások meghonosítójaként, terjesztőjeként és élharcosaként jeleskedett.
A kemény mag exponensei, a legrátermettebb és a legcéltudatosabb képzőművészek nem alkudtak és hátráltak meg, nem tettek engedményeket a hivatalos kultúrpolitika irányelveinek, elvárásainak és követelményeinek a Ceauşescu-diktatúra legsötétebb korszakaiban sem: megingathatatlanul, következetesen kitartottak választott formanyelvük és témaviláguk mellett.
A több nemzetiség lakta, csaknem 400 ezer lelkes település ? amely 2021-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet fogja majd viselni ? etnikai összetételét tükrözve, leképezve román, magyar, német, szerb és bolgár anyanyelvű alkotókat tömörít soraiban a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezete. Temesvár képzőművészeti életében a 20. század hajnalától kezdve meghatározó, hangsúlyos szerepet töltöttek be és vittek a város művészeti mozgalmaiban. A szerves képzőművészeti élet alapjait lerakó festőművész, Ferenczy József Temesvárra költözködésétől, 1903-tól kezdve hosszú évtizedeken át magyar nemzetiségű grafikusok, festők, szobrászok és iparművészek képezték a bánsági művészeti élet derákhadát.
Az ?újítók? csapatában ? amely az 1960-as években jelentkezett ? a szobrász Jecza Péter, Szakáts Béla, Kelemen István, Ungor Csaba, Varga Luigi István, a festő Bertalan István és Molnár Zoltán, a grafikus Kazinczy Gábor és Jantó Árpád, az iparművész Zimánné Vitályos Magda és Jeczáné Bíró Klára alkották az élbolyt. Néhányan közülük napjainkban is serényen és eredményesen forgatják az ecsetet, a mintázófát, a tollat vagy a vésőt. A 21. század második évtizedének közepén is tekintélyes számú magyar nemzetiségű képzőművész él és kamatoztatja tehetségét Temesváron. A legjobbak mutatkoznak be alkotásaikkal a SZAB-székházban megnyílt csoportos tárlaton.
Kiállító művészek:
Farkas Endre (szobrászművész)
Jakabházi Sándor (grafikusművész)
Jusztin Patricia (festőművész)
Kelemen István (szobrászművész)
Kocsis Rudolf (szobrászművész)
M-Kiss Hedy (textilművész)
Neagu Katalin (festőművész)
Oláh Dalma (festőművész)
Szakáts Béla (szobrászművész)
Szűcs Enikő (grafikusművész)
Tar Béla (festőművész)
Torony Edit (festőművész)
Torony Pál (festőművész)
Török János (grafikusművész)
Vălean Szabó Tünde (grafikusművész)
Varga Luigi István (szobrászművész)
A tárlat 2016. december 11-ig látogatható.
Helyszín: MTA SZAB-székház (6720 Szeged, Somogyi u. 7.)
Szervező: MTA SZAB Művészeti Szakbizottság Képző- és Iparművészeti Munkabizottság
Fotó: Szekernyés Irén
