A háromemeletes bérház Budapest szívében első pillantásra nem tűnik különösebben érdekesnek, oldalbejárata azonban már jelzi: templom bújik meg az épületben.
A kapun beérve – az Unitárius Templom felirat ellenére – csupán egy szokványos bérházi lépcsőházba érkezünk.
Hol található a templom és hogyan került oda? A felmerülő kérdéseket az Ars Sacra Fesztiválon, a Nyitott Templomok Napján dr. Barabássy Sándor presbiter válaszolta meg a szépszámú érdeklődőnek.
Az épület története a kiegyezésig nyúlik vissza. Ekkortól ugyanis Budapest szerepe székesfővárosként jelentősen felértékelődött, emellett egyre több erdélyi unitárius család érezte fontosnak, hogy Budapestre költözzön, vagy legalábbis időnként bekapcsolódjon a pezsgő fővárosi életbe. Itt azonban az unitárius egyháznak nem volt lelkésze, imahelye sem. A hitéletben felmerülő hiányra válaszképp 1881 április 14-én alakult meg a Budapesti Unitárius Egyházközség.
A kolozsvári székhelyű Magyar Unitárius Egyház akkori püspöke, Ferencz József Derzsi Károly lelkészt bízta meg az egyházközség létrehozásával. A székesfőváros ingyen telket adományozott számukra, azonban az országos felhívás ellenére sem gyűlt össze a templom megépítésére elegendő anyagi fedezet. Ekkor jött a remek ötlet, az előnyös fekvésű telket fektessék be, és ebből épüljön meg Isten háza.
A népesség rohamos növekedése miatt Budapest állandó lakásínségben szenvedett, ezért a bérlakásépítés a kor legsikeresebb befektetésének számított. Az egyházközség megállapodott a Holtzspach és fiai építési vállalkozással, hogy az adományozott telken megépít egy bérházat, benne az unitárius templomot, a lelkészi lakást és hivatalt, valamint közösségi helyiségeket. Az épületben még helyet kapó lakások, üzlethelyiségek tulajdonjoga és azok bérbeadásából származó bevétel pedig az építő cégé lesz 50 évig.
Az építészeti tervek elkészítését Pecz Samu műegyetemi tanár vállalta, így 1888 október 30-án elindulhatott az építkezés az Alkotmány utca – Nagy Ignác – (egykor Koháry) utca sarkán.
Az építkezést két év alatt be is fejezték. Az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház budapesti templomának felszentelésére 1890. október 26-án került sor a kor jelentős politikusainak és egyházi vezetőinek jelenlétében.
A második emeleti templom megtervezése és megépítése igazi építészeti bravúr. A saroktelken álló épületben két lépcsőházból nyíló bérlakások fogják közre a mindkét irányból megközelíthető templomot. A lépcsőház, illetve az épület külseje illeszkedik a környék többi hasonló épületéhez, az Alkotmány utcáról nézve csupán egy huszártorony árulkodik a rejtett kincsről.
A lépcsőházban az egyházalapító Dávid Ferenc emléktáblája és az üvegablakok – amelyek az unitárius egyház címerét, galambot a farkába harapó kígyó alkotta kör közepén – jelzik az épület egyházi érdekeltségét.
A templom a kor divatjának megfelelően neogótikus stílusban épült, az akkor már a közelben épülő Parlament is ebben a stílusban készült. A 26 m hosszú, 8 m széles templom a protestáns vallásoknak megfelelően fehér falú, de gyönyörű tégladíszekkel, fafaragásokkal és természetesen Róth Miksa műhelyéből származó üvegablakokkal díszített. Ez utóbbiak gyönyörű fényt varázsolnak a délelőtti istentiszteletek idejére, Pecz Samu az épületen belüli tervezésnél is ügyelt a kelet – nyugati tájolásra.
Az apszis ötszögben záródik, ez az építész egyik kedvenc „fogása” volt. Más jelentős műveinél is találkozhatunk ezzel, a Szilágyi Dezső (egykor Fazekas) téri református templom, a Műszaki Egyetem Könyvtára, a híres Gólyavár is ötszög alaprajzú.
A faragott tölgyfa ülések tervezését Pecz Samu ingyen vállalta, ezek szerencsére a 2. világháborús bombatámadást is átvészelték, az eredeti orgona azonban megsemmisült, a jelenlegi orgonát 1995-ben szentelték fel.
Az ismeretterjesztő séta az egyházi könyvtár és levéltár helyiségeire is kiterjedt, ahol több különlegességet is őriznek, köztük a legrégebbi az egyházalapító Dávid Ferenc 1569-ben Gyulafehérváron nyomtatott könyve, de itt őrzik Pecz Samu eredeti kézzel rajzolt terveit is.
A szépen helyreállított épületen jelenleg molinók hirdetik, hogy a tavaly 450 éves unitárius egyház követője volt többek között Dévény Anna, Bartók Béla, Brassai Sámuel és Orbán Balázs is.
