A terhes Máriát ábrázoló képek története a korai reneszánsz idején kezdődik: a legtöbb alkotás az 1467-et megelőző 130 év során született Toszkánában. Az első ábrázolás Taddeo Gaddi, a kor ünnepelt művésze nevéhez köthető 1334 és 1338 között, míg az Arezzohoz közeli Monterchi temetőkápolnájában Piero della Francesca által festett kép jelenti a hagyomány csúcspontját. A terhes Madonnás képen a kultikus ábrázolás szerint egy anyát látunk lehangolt arckifejezéssel, akinek jobb keze a hasán pihen.
Egy múlt hónapban megjelent 40 oldalas könyvben a firenzei építész, művészettörténész, Renzo Manetti azt állítja, mindez nem a véletlen műve: "Firenze volt a templomosok egyik központja, a terhes Madonnák pedig a lovagrend 1312-es visszaszorítása után jelentek meg először" - mondta el a Guardiannek. "A reneszánsz tetőpontján a pápaság már kellőképpen gyengének tűnt, s többé nem volt szükség erre a titkos lázadásra" - folytatta az okfejtést.
"A szűz és a gyermek kompozíciók esetében a gyermek a bölcsességet, a tudást és az igazságot szimbolizálja. Ezek képek a kora-középkor óta jelen voltak az európai művészetben. Az ekkor megjelenő terhes Madonnák festményein azonban csak az időlegesen elrejtett igazság van jelen, mivel ezeken közvetlenül nem látható Krisztus" - mondta el Manetti.
De vajon mi volt az időlegesen elrejtett igazság szimbolikus értéke? A szerző szerint a titkos tudás birtokosai egyértelműen a pert és a kivégzéseket túlélő lovagok lehettek, bár a tudás mibenlétéről régóta folynak a viták. Ugyanez a kérdés került elő a is, amely szerint a titok Jézus és Mária Magdolna házasságát, gyermekeit valamint vérvonalukat jelentette. A könyv, illetve korábbi elméletek alapján is jogos kérdés, hogy a terhes Madonnák vajon melyik Máriát ábrázolták: Szűz Máriát Jézussal, vagy Mária Magdolnát Jézus gyermekével? A gyakorló katolikus Manetti szerint ez csak a kiindulási pont, és a kérdés nem ilyen egyszerű. Sőt, .
Manetti szerint egy "templomos sejt" a üldözések idején Firenzében létrehozta a Szent Jeromos rendet, amelyhez a templomosok gazdasági ügyeiben korábban is érdekelt gazdag toszkánai családok nyújtottak anyagi segítséget. Az új szervezet minden festmény és művészeti alkotás finanszírozásában részt vett, így magyarázható a templomos-befolyás.
A katolikus egyház vezetői szerint a , s aggasztó, hogy népszerűsége egyre csak nő. Sokakat késztetnek állásfoglalásra a Manetti elképzeléseihez hasonló elméletek: legutóbb a freskót rejtő rendház és múzeum vezetője kritizálta a templomosok hatását kimutató elméletet. Giovanni Alpigiano atya szerint ugyanis a terhes Madonna Jézus megtestesülésének szentségét szimbolizálja, vagyis a már ismerteken túl nincs semmiféle "misztikus titok" elrejtve a képeken. Az atya szerinte "ennél nagyobb gondossággal kell eljárnia annak, aki újra kívánja írni a művészet- illetve irodalomtörténetet az ezoterikus rejtélyek segítségével".
Timothy Verdon, a firenzei katedrális kanonokja szerint mindig az univerzális jelentést kell keresni a hasonló műalkotásokban. A kanonok szerint Manetti elképzelése csak arra jó, hogy "újból gondolkodásra késztessen, és napirenden tartson lassan már elfeledett elgondolásokat".
Úgy tűnik tehát, hogy rövid munkájában Manetti nem adott megnyugtató választ arra kérdésre, hogy mi volt valójában a terhes Madonnás képek titka. Talán kiderül a könyv ez év végén megjelenő teljes változatából.
