(MTI) - Tóth János múzeumigazgató elmondta, a térképek - Papp Simon ipari tevékenységének a dokumentumai - hiteles képet adnak az ország száz évvel ezelőtti ipari állapotáról és a bányászat helyzetéről.
Az olajipari múzeum anyagának jelentős része Papp Simon geológus hagyatéka, aki a múlt században fontos szerepet töltött be a magyar kőolaj és gáziparban - emelte ki Tóth János. A dokumentumok 1910-1950-ig reprezentálják az olaj- és gázipar történetét. Papp Simon munkája során számos térképet használt, amelyeken jól látszanak a bejegyzései. A 80-100 esztendővel ezelőtt, kis példányszámban kiadott térképek az idők során megkoptak. Az olajipari múzeumnak több éves munkával, pályázati források felhasználásával, magánszemélyek támogatásával mintegy 500 térképet sikerült restauráltatni. A kedden nyílt tárlaton 25 eredeti és 35 térképmásolatot mutatnak be, de előzetes bejelentés után a múzeum archívumában őrzött térképeket, dokumentumokat is meg lehet tekinteni.
Papp Simon
Papp Simon 1886-ban az erdélyi Kapnikbányán született. Középiskoláit Nagybányán végezte el, majd a kolozsvári egyetemen a geológusi oklevél megszerzése után 1909 és 1911 között dolgozott tanársegédként. Ezt követően a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán oktatott geológiát, 1944-ben pedig a soproni egyetemen megalapított olajkutatási és -termelési ianszék első professzora volt. Oktatói tevékenysége mellett jelenetős szerepet vállalt a történelmi Magyarország kőolaj- és fölgázkutatásában. 1910-ben részt vett Erdélyben a kissármási földgázkút feltárásában, amely a múlt század elején Európa legjelentősebb földgázkútjának számított, ahonnan elindult az európai földgázszolgáltatás - mutatott rá Tóth János.
A trianoni döntést követően a Papp Simon külföldi olajtársaságok alkalmazásában állt, a világ számos országában - Afrikában, Németországban, Albániában, Pápua Új-Guineában - végzett kutatásokat. A 10-12 éves külföldi tartózkodása alatt komoly szakmai kapcsolatokat épített ki a világcégek vezetőivel, ezt itthon kamatoztatta. Az igazgató szerint nagyrészt Papp Simonnak köszönhető, hogy Magyarországon angolszász tőkével elkezdődtek a kutatások és az első fúrások Mihályi, Bázakerettye térségében. Vezetésével és irányításával fedezték fel a Lovászi környékén található szénhidrogénmezőt, és termelték ki az ideiglenesen visszacsatolt Erdélyben az északi földgázmezőket.
Tóth János beszélt arról is, hogy Papp Simon volt az első koncepciós per, az 1948-ban lefolytatott MAORT-per fő vádlottja. A vád alapja "szabotázs" volt, mely szerint szándékosan rossz helyeken végeztetett mélyfúrásokat, meghamisította a dokumentációkat, visszafogta a termelést, amivel szándékosan kárt okozott a népgazdaságnak.
Papp Simont először halálra ítélték, ezt később életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtattak, de szakértelmére a börtönben is szükség volt.
Életének tragikus eseménye volt, hogy két évig nem tudott Nógrádverőcére internált felesége haláláról. Továbbra is írattak leveleket a felesége nevében a börtönbe - idézte fel Tóth János.
Papp Simon feleségét Nógrádverőcén temették el, a geológust 1970-ben bekövetkezett halála után a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. A Papp házaspár hamvait a múzeum javaslatára 1991-ben a Magyar Olajipari Múzeum parkjában, Papp Simon szobrának talpazata alatt helyezték el.
