Amikor Adamikné Jászó Anna 1999-ben megalapította a Kossuth-szónokversenyt az ELTE-n, valószínűleg ő maga sem gondolta, hogy az eredetileg egyetemi keretek között zajló verseny valaha is elhagyhatja az ELTE falait. De egészen a közelmúltig maguk a szervezők sem. 2022 óta a Kossuth-szónokverseny megújult formában várja azokat a 16 és 30 év közötti fiatalokat, akik érdeklődnek a gondolatok rendezett, szabatos kifejezésének lehetősége és a vélemények ütköztetése iránt, valamint szívesen osztják meg gondolataikat másokkal is.
Az idei Kossuth-szónokverseny a reformkor kezdetének közelgő bicentenáriumából merített: a verseny a Tettre érett gondolatok címet kapta. Kétszáz éve fogalmazódott meg ugyanis a magyar országgyűlésben az a szándék, hogy a magyar nyelvért intézményes formában is tenni kell valamit. Ennek a Felsőbüki Nagy Páltól származó gondolatnak lett későbbi eredménye – Széchenyi István felajánlásával – a Magyar Tudós Társaság létrejötte. Széchenyi maga nevezte Felsőbüki Nagy Pál javaslatát „tettre érett gondolatnak”.
A döntőre a versenyzők egyperces videókkal nevezhettek. A tettrekészség a választható témákban is megmutatkozott: az atomenergia fenntarthatóságáról, a vitatkozás határairól, a TikTok-szlengről, a mesterséges intelligenciáról és az influenszerek szerepéről fejthették ki gondolataikat a jelentkezők. A döntőbe 25 főt juttatott a zsűri. A november 9-ei, jelenléti fordulóban előre megadott témában kellett háromperces beszédet mondaniuk. A választható témák a következők voltak:
a) „Én én vagyok... s te én vagy magadnak” (Radnóti Miklós) – Digitális skizofrénia: lehet-e egyszerre több személyiségünk az online térben?
b) „Ha madarat szeretsz, égbolt légy, ne kalitka” (Szabó T. Anna) – Nehéz-e korunkban okosan szeretni a másikat?
A legjobb kötelező beszédet elmondó hat versenyző vitafordulóban vett részt, ahol párokban volt lehetőségük vitatkozni a tiltásnak a nevelésből való kitiltásáról, arról, hogy a felelősség és a hazugság szükségszerűen összekapcsolódik-e, illetve hogy tényleg szükséges-e fiatalon kibuliznia magát az embernek.
A verseny eredményei a következők lettek:
- hely: Kosztolnyik Tamás (Kispesti Deák Ferenc Gimnázium – felkészítő: Mészáros Péter, Irlanda Kristóf)
- Morvai Levente (ELTE GTK, Mathias Corvinus Collegium)
- hely: Kauschitz Liza (Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium, Győr – felkészítő: Lőrinczy Anna, Horváth Krisztina)
A zsűri különdíjasai Kubász András (Kispesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium, felkészítő: File Gabriella), Hullán Luca Mirtill (Ludovica Collegium – Nemzeti Közszolgálati Egyetem) és Dáné Janka (Magyarországi Német Általános Művelődési Központ, Baja – felkészítő: Major Hajnalka) lettek.
A versenyen számos különdíjat is kiosztott a zsűri a támogató szervezeteknek köszönhetően.
A legszebben beszélő versenyzőknek az MTVA ajánlott föl különdíjat. Az elismeréseket Bordi András, a Kossuth rádió főbemondója adta át.
- MTVA-különdíj: 30 napos, ingyenes részvételi lehetőség az MTVA Tehetséggondozó Programjában. Az elismerést Rekecki Vivien (Újvidéki Egyetem) kapta.
- MTVA-különdíj: 30 napos kulisszabetekintési lehetőség az M2 gyerekcsatorna munkálataiba. Az elismerést Faddi-Horváth Annamáriának (Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, felkészítő: Pozsgai Eszter) ítélte oda a zsűri.
A Tinta Könyvkiadó által a leggazdagabb szókincsű versenyzőnek felajánlott különdíjat Müller András (Újbudai Széchenyi István Gimnázium, felkészítő: Kelemen Krisztina) kapta.
Különdíjat ajánlott föl a Mathias Corvinus Collegium a leghatásosabb szónoklatot elmondó versenyzőnek, aki idén Hullán Luca Mirtill (NKE) lett, és az MCC értékes könyvcsomagját kapta.
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége lassan két évtizede működik együtt a Kossuth-szónokverseny szervezőivel. A szervezet által a legjobb női szónoknak járó Gulácsy Irén-díjat idén Dáné Janka (Magyarországi Német Általános Művelődési Központ, Baja) kapta, amelyet Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke adott át.
És a különdíjak sora még itt sem ért véget.
A legötletesebb videó különdíját Nánia Hanna (Babeş–Bolyai Tudományegyetem) kapta. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által a legjobb kötelező beszédet elmondó versenyzőnek fölajánlott különdíjat Rogács Zétény Elődnek (ELTE TáTK) ítélte oda a zsűri. A legötletesebb érvelő pedig Kovács Dániel (ELTE BTK) lett, akinek a különdíjat az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar ajánlotta föl.
A résztvevőket a verseny kezdetén Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója köszöntötte. A zsűriben Balázs Géza (SZFE, PKE), Czine Ágnes (Alkotmánybíróság, KGRE), Kiss Róbert Richard (Kodolányi Egyetem), Maior Enikő (Óbudai Egyetem, PKE), Merényi Hajnalka (ELTE TÓK), Minya Károly (Nyíregyházi Egyetem) foglalt helyet. A zsűri titkárai Lózsi Tamás és Tóth M. Zsombor (ELTE TÓK) voltak. A programot Pölcz Ádám (ELTE TÓK) és Török Ádám (Dumaszínház) vezette.
A program a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszéke, valamint a Nemzeti Színház együttműködésében valósult meg. A programot a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Kultúráért Alapítvány támogatta.
Fotók: Minya Gergely
