Tüdőbaj okozhatta Raffaello Sanzio (1483-1520) reneszánsz olasz festő halálát – derült ki egy új tanulmányból. Eszerint a művész eltitkolta orvosai elől, hogy a hideg márciusi éjszakákon rendszeresen kijárt a szeretőihez, a szakemberek emiatt pedig félrediagnosztizálták a lázas mestert.
Népszerű elképzelés, hogy a reneszánsz művész halálát
szifilisz okozta 1520-ban, miután túl sok nővel volt kapcsolata, ám a szakértők
egyetértenek abban, hogy a haláláért valójában egy fertőzés a felelős.
Michele Augusto, a Milánó-Bicocca Egyetem szakembere szerint
a lázas Raffaellóhoz maga a pápa küldte el Róma legkiválóbb orvosait, rettegve,
hogy elveszíti a felbecsülhetetlen értékű művészt.
Giorgio Vasari olasz festő, író és történész 1550-ben
megjelent, a korabeli művészek életéről szóló könyve szerint azonban Raffaello
nem számolt be orvosainak „a rendszeres éjszakai kiruccanásairól" a
szeretőihez. „Abban az időben sokkal, sokkal hidegebb volt még márciusban és
nagyon valószínű, hogy Raffaello tüdőgyulladást kapott" - mondta Riva.
Az orvosok vértöbblet
okozta lázat diagnosztizáltak a festőnél, akit végül halálosan legyengített a
bemetszések vagy piócák révén végzett véreztetés.
„Az orvosok akkoriban
tisztában voltak a fertőző betegségek kezelésekor alkalmazott véreztetés
veszélyeivel, ám ez esetben hibás információk alapján jártak el" – mondta
Riva, aki az egyetem más kutatóival közösen készítette a tanulmányt.
„Az alapján, amit
tudunk, azt mondhatjuk, hogy Raffaello halálát a mostani koronavírushoz nagyon
hasonló tüdőbaj okozta" – mondta Riva.
A Raffaello halálával kapcsolatos korabeli beszámolók
szerint a festő 15 napig küzdött a kórral, és elegendő ereje volt ahhoz, hogy
elrendezze ügyeit, meggyónja bűneit és feladják neki az utolsó kenetet. A
beszámolók magas és folyamatos lázzal járó akut betegségről írnak.
A tanulmány szerint „egy nem sokkal azelőtt elkapott, nemi
úton terjedő fertőzéssel, így kankóval vagy szifilisszel nem magyarázható a
lappangási időszak. A vírusos hepatitisz akut jelentkezése kizárható a sárgaság
és a májelégtelenség egyéb jelei nélkül. Rómában pedig nem jelentettek
hastífusz- vagy pestisjárványt abban az időben".
Raffaello, akit Michelangelo és Leonardo da Vinci mellett a
reneszánsz egyik legnagyobb mestereként tart számon a művészettörténet,
mindössze 37 évesen hunyt el 1520 áprilisában Rómában. A Vatikánban tartották
nagyszabású búcsúztatóját, és a római Pantheonban helyezték örök nyugalomra,
ahol egész évben egy szál vörös rózsa díszíti a sírját.
Korai halála ellenére Raffaello számos nagy hatású művet
készített, többségüket a Vatikánban, amelynek múzeumaiban számos termet
díszítenek a freskói.
