A duisburgi Thyssen Stahl AG igazgatósága úgy dönt, hogy a Ruhr-vidéki Hattingenben leállítja a Heinrichshütte két kohóját és egy durvalemez-hengersorát. Ezzel a közvélemény által vitatott intézkedéssel az üzemben 2900 munkahely szűnik meg. A heinrichshüttei leállások az NSZK újabb acélválságára utalnak. Ezúttal a nyugatnémet acélgyárak a nemzetközi acélpiacon mutatkozó túlkínálatra eddig ismeretlen arányú intézkedésekkel reagálnak; a tömeges elbocsátások Hattingenben a város egész szociális struktúráját fenyegetik: a munkanélküliek aránya, amely januárban 14,8 százalék körül mozgott, megkétszereződött, és nincs semmilyen szociális terv az elbocsátottakat illetően. A Thyssen-féle gyár leállásával Hattingenben megszűnik minden negyedik munkahely és a tanulóhelyek nagy része. Az Essenben működő Rajna-Vesztfáliai Gazdasági Kutatóintézet számításai szerint minden acélipari munkahelytől 1,7 további munkahely függ. December 10-én 100 000 acélipari munkás útelzárásokkal megbénítja a Ruhr-vidék egyes részeit, miután a Krupp-konszern bejelentette a duisburg-rheinhauseni acélművek bezárását; 100 000 bányász is 90 perces figyelmeztető sztrájkot rendez. A következő hónapokban további akciókkal tiltakoznak az üzemleállítások ellen. Rheinhausenben, amely az NSZK egyik műszakilag leghatékonyabb acélműve, 5300 munkahely kerül veszélybe, 1980 óta a Ruhr-vidéken 60 000 acélipari munkahelyet építettek le, s a még leépítendő 34 900 munkahely többsége ugyancsak a Ruhr-vidéken van.
