A jegyzetekből kitűnik, az eligazítások, munkaértekezletek során számos alapvető rendőrszakmai téma terítékre került, de még a teljesen hétköznapi utasításokat is bizalmasan kellett kezelniük a rendvédelem munkatársainak. Az egyik jegyzetfüzetre tulajdonosa gondosan rá is írta: 'titkós" (sic!)
A titkos iratokból az is kiderül, hogy a belügyminisztérium álláspontja szerint a kapitalista országokból érkezett külföldiekkel máshogy, nagyobb odafigyeléssel kell bánni, és hogy a rendőröknek minden kémkedésre utaló jelenséget fel kell jegyezni - különös tekintettel a gyanús gépkocsik rendszámára.
Mai szemmel kissé mulatságosnak tűnnek azok a bejegyzések, amelyek arról tanúskodnak, miként próbálták az egyenruhásoknak megtanítani a meghívott előadók, hogy mi a szocialista forradalom tartalma, és hogy mi a szocializmus gazdasági alapja. A jegyzetelő gondosan felírta, hogy a szocialista rendszer "jelentős lépést tett az elmaradott gazdaság felszámolására", de azt az álláspontot is rögzítette, hogy "a legfejlettebb polgári demokráciákban is a lakosság kisebbségére korlátozódik az önigazgatás lehetősége."
Az előbb említett politikai vagy társadalmi problémák mellett a munkaértekezleteken napi ügyek is terítékre kerültek. Megdorgálásban részesült például az állomány egy bizonyos Papp főhadnagytól, mert a helyszínelő táskák nincsenek kellőképpen kihasználva vagy mert kevés az igazoltatások száma.
A tollal írt feljegyzéseknek köszönhetően a kutatók betekintést nyerhetnek a '70-es évek világának rendőrségi atmoszférájába, abba, hogy miként gondolkodtak a rendőrségi vezetők, és hogy mi módon próbálták nevelni, befolyásolni, utasítani a beosztott egyenruhásokat. A most közgyűjteménybe került rendőrségi jegyzetfüzetek az Emlékpont további anyagaihoz hasonlatosan a korszakkal foglakozó történészek rendelkezésre állnak. Az intézmény kutatószobájában a korszakkal foglakozó iratok, interjúk nagy része digitalizált változatban kutatható.
