Noha sokszor természetesnek vesszük fáradozásaikat, a tanárok nem csupán tudományos oktatást, hanem gyakran útmutatást, életre szóló leckéket is adnak, inspirálnak bennünket, közösséget formálnak, vezetnek. Ha az olvasónak volt olyan szerencséje, hogy életében akár egyszer is volt egy nagyszerű tanára, aki hitt benne, felnyitotta a szemét vagy addig hajtotta, mígnem elérte a céljait, akkor pontosan érti, mekkora hatást tudnak gyakorolni az osztályteremben és azon kívül.
A pedagógusnapot Magyarországon 1952 óta ünnepeljük. Mozgó ünnep: minden év júniusának első vasárnapján köszöntjük a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat. 2024-ben június 2-ra esik a tanárok napja.
A filmtörténelemben nincs hiány tanárfilmekből, amelyek nagyszerű oktatókat, edzőket, mentorokat és igazgatókat ünnepelnek, akik olykor ijesztő kihívásokkal néznek szembe, és útjuk során gyakran felülkerekednek a leküzdhetetlennek tűnő nehézségeken. Ezek az alkotások többnyire olyan tanárkarakterekre hívják fel a figyelmet, akik mellett talán nap mint nap elsétálunk az utcán, pedig az ő történetük a mi történetünk is.
A pedagógusnap alkalmából kiválogattunk 15 olyan filmet, amelyek érzékletesen mutatják be a tanárok erejét. Lelkes, túlbuzgó diákként pedig nyilvánvalóan csalunk kicsit, hiszen lehetetlen volna mindössze ilyen kevés nagyszerű tanárfigurát megnevezni!
+1: Abbott Általános Iskola (2021-)
Nem film, hanem sorozat: itthon a Disney+ műsorán látható a sokszoros Emmy-díjas vígjátékszéria, az Abbott Általános Iskola, ami kritikai és nézettségi sikerével feltámasztotta a kábeltévés sitcom gyengélkedő műfaját. A Quinta Brunson fémjelezte széria (ő a történet írója és főszereplője) munkahelyi komédia egy áldokumentarista sorozat, azaz mockumentary köntösében. Egy állami általános iskolában játszódik, főszereplői pedig az intézmény pedagógusai. A dolog sava-borsát az adja, hogy a Brunson saját általános iskolai tanáráról elnevezett suli Amerika egyik legszegényebb iskolája.
Jó szándékú, és remek humorral van megírva: olyan aktuális és releváns témákon keresztül mesél, mint például a diákok közt futótűzként terjedő buta TikTok-trend, egy „problémás” diák viselkedési zavarának okai vagy a tanárokat sújtó új módszerek bevezetése, miközben krétáért kell könyörögni az igazgatónál. Miért is akarna valaki ilyen feltételek mellett tanár lenni? Erről szól az Abbott Általános Iskola, amelyben szerencsére nem közhelyeket, hanem szerethető karaktereket kapunk, akikkel lehet azonosulni, vitatkozni, és lehet tőlük tanulni.
15. A tanári szoba (2023)
Az elhivatott, fiatal Carla a hetedikesek osztályfőnöke egy németországi iskolában. A tanárok és a diákok multikulturális közegében viszonylagos nyugalom van, amíg az egyik gyereket meg nem gyanúsítják lopással. A tanárnő hisz a fiú ártatlanságában, és nem ért egyet kollégái nyomozási módszereivel, ezért saját kezébe veszi az ügyet. Cselekedete olyan eseménysorozatot indít el, amely az egész iskola életét felbolygatja. Az elveihez hű Carla sokkal nagyobb terhet vállal, mint azt elsőre sejtené: az egymással szemben álló tanulók, feldühödött szülők és tanárok konfliktusában akár az állását is elveszítheti.
A tanári szoba már a sokadik film, amelyben egy rossz lépésnek köszönhetően válik egy tanár bűnbakká, kicsiben képezve le az egész mai modern társadalom válságát. A német dráma története viszont nem csak emiatt érződik univerzálisnak: a lopáson túl olyan általános problémákról is beszél, mint a tanárok túlhajszoltsága, a munkaerőhiány és az elavult tantervek. A 73. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon két díjat is elnyert A tanári szoba izgalmas és sokrétű alkotás, nem véletlenül volt Németország Oscar-nevezettje.
14. Mindenki (2016)
1991-et írunk, a tízéves Zsófi új iskolába kerül. Az új helyen sok minden idegen és furcsa, de van remény: Zsófi bekerül az iskola híres kórusába, és összebarátkozik Lizával, aki a legnépszerűbb lány az osztályban. Még nem is sejti, hogy hamarosan Lizával együtt szállnak szembe a kórusvezető Erika nénivel, aki nem olyan kedves, mint amilyennek elsőre látszik. Erika néni nem a pozitív, inspiráló tanár archetípusa, hanem egy régi rendszer képviselője, aki azonban akaratlanul is összekovácsolja diákjait. A gyerekek a megható végkifejletben kiállnak egymásért és megmutatják: senkit nem hagynak hátra.
Számos filmfesztiválon nyert díjak mutatják a kisjátékfilm nemzetközi sikerét, 2017-ben a legjobb rövidfilm kategóriában Oscar-díjat nyert Deák Kristóf alkotása, amelyet itt meg is lehet nézni teljes egészében.
13. Rocksuli (2003)
Ha már énekóra: nem maradhat a lista valóban inspiráló, a diákok szunnyadó tehetségét nemhogy elnémító, de felszabadító tanárok nélkül! Dewey Finn (Jack Black) rockistenként definiálja magát, de nagyon úgy tűnik, bealkonyult neki, mert senki sem kapja el, amikor önfeledten a nézők közé veti magát a koncerten. A bandája ki is rúgja a csapatból, ráadásul a lakásából is ki akarják tenni. Így történik, hogy helyettesítő tanári állást vállal főbérlő haverja helyett egy iskolában, ahol aztán rájön, a gyerekek csodás partnerek a zenében.
A Rocksuli annak idején nem lett bukás, de nem is volt annyira sikeres, hogy bárki azt gondolta volna, hogy Az Operaház fantomja, a Macskák és az Evita szerzője, Andrew Lloyd Webber egyszer musicalt fog írni belőle. Ráadásul 2016 és 2018 között televíziós sorozat is készült a mozifilm alapján, ameely a maga kategóriájában teljesen jól működő vígjáték, és ma már alapműnek számít. Jack Black, aki egyébként a Grammy-díjas szatirikus rockbandának, a Tenacious D-nek az egyik alapítója, zeneszerzőként is közreműködött a Rocksuliban, jelölték is érte Arany Glóbuszra.
Hasonlóan szórakoztató történet az Apácashow második része Whoopi Goldberggel, aki álruhás nővérként kórust farag gimnazistákból – és nem mellesleg felfedezi Lauryn Hill káprázatos tehetségét. Ajánlhatjuk még ugyanitt A szív dallamait (1999), amelyben Meryl Streep csúnya válást követően Kelet-Harlembe költözik, és hegedűtanárnak áll, vagy a Csendszimfóniát (1995), amelyben a Richard Dreyfuss által alakított zeneszerző kénytelen zenét tanítani egy középiskolában, hogy éhen ne haljon.
12. Mutasd meg, ki vagy (1988)
A latin-amerikai származású Jaime Escalante (Edward James Olmos) otthagyja jól fizető állását, és tanári feladatot vállal a spanyol ajkú bevándorlók iskolájában. Minden erejével azon van, hogy a tanulókban tudatosítsa, a felemelkedéshez, a társadalmi elismertséghez az egyetlen út a tanuláson keresztül vezet. Nap mint nap kemény csatát kell megvívnia feletteseivel, környezetével. Különösen, hogy a végzős diákjai országos botrányt okoznak a kiválóan sikerült matematikavizsga-eredményeikkel. A dráma igaz történetet mesél el, és a zsáner egyik legjobbja.
A témát sokan és sokféleképpen feldolgozták, az biztos: ha felcseng az egyslágeres Coolio Gangsta's Paradise című opusa, rögtön beugrik a filigrán, szőke Michelle Pfeiffer, ahogy a szintén valós történetet mesélő Veszélyes kölykökben (1995) arra sarkallja diákjait, hogy ne fogadják el a kudarcot. De említhetjük még a rémes magyar című Kőkemény diri (1989) című filmet is, amelyben Morgan Freeman szedi ráncba a rosszul teljesítő tanulókat, vagy a Saját szavakat (2007), ahol Hilary Swank lelkes, kezdő tanárnője kerül szembe egy taníthatatlannak bélyegzett osztállyal.
11. Emlékezz a Titánokra! (2000)
Külön alműfajt képeznek az edzős filmek, amelyek közül nehéz kiemelni egy olyat, amely magában hordozza ezen alkotások minden erényét. Vér, verejték és könnyek: Al Pacino kőkemény amerikaifoci-edző Oliver Stone Minden héten háború című sportfilmjében (1999), Samuel L. Jackson emlékezeteset alakított mint Carter edző (2005), Miyagi mester (Pat Morita) harcost faragott a Karate kölyökből (1984), Kevin Costner pedig életre szóló leckét adott életmentésből a Hullámtörőkben (2006).
Denzel Washington többször alakított tanárt, az Emlékezz a Titánokra! szigorú elvek mentén operáló vezető edzőjeként azonban ősellenségeket kovácsolt igazi csapattá. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone (Washington) vezető edzői kinevezésével az egységes csapat élére. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet teljesen felesleges.
10. Fantasztikus tanáraink Albus Dumbledore-tól Xavier professzoron át Yoda mesterig
A tizedik helyen egy egész csapat áll: gyerekkorunk meséinek, nagyvászonra adaptált varázslóregényeinek és fantasy filmjeinek tanárai, mesterei és mentorai, akiket követtünk volna messzi-messzi galaxisokon át egészen a Dagobah rendszer mocsaráig. Ki ne szeretett volna egy olyan bölcs, jóságos, ám fölöttébb nagy hatalmú igazgatót, mint Albus Dumbledore? Ki ne tanult volna átváltozástant Minerva McGalagonytól, vagy ébredt volna rá saját erejére, miután Obi-Wan Kenobi megmutatta azt?
A Gyűrűk Ura szürke (majd később fehér) Gandalfja ugyan nem volt a klasszikus értelemben vett tanító, útmutatása viszont Tolkien professzor hangjaként visszhangzott Középföldén. X Professzor egy egész seregnyi, a társadalom által megvetett és másságuk miatt üldözött, mutáns fiatalt fogadott be, hogy pallérozhassák tehetségüket, Yoda mester pedig arra tanította a fiatal jedi Luke Skywalkert, hogy a harag bizony sosem jó tanácsadó. Tedd vagy ne tedd – de ne próbáld!
9. Good Will Hunting (1997)
Will Hunting még csak húszéves, de már kilóg a kemény dél-bostoni munkásnegyed környezetéből. Barátaihoz hasonlóan gürcöl, sohasem járt egyetemre, ott legfeljebb gondnokként mossa fel a padlót. Fotografikus memóriája segítségével azonban szinte azonnal old meg Nobel-díjas professzorokat is zavarba ejtő matekpéldákat. Amire azonban ez a bámulatosan okos és lehetetlenül dühös fiú nem képes, hogy újabb kocsmai verekedése után kidumálja magát a várható börtönbüntetés alól. Egyetlen reménye Sean McGuire (Robin Williams), az egyetemi professzorból lett pszichológus, aki csodálja és megérti őt.
A film forgatókönyvéért a két jóbarát, Matt Damon és Ben Affleck Oscar-díjat kapott, ezzel pedig lavinaként indult meg a karrierjük. A Good Will Hunting legjobb része pedig tagadhatatanul Robin Williams megindító alakítása, amelyért végre ő is megkapta rég esedékes Oscarját. McGuire ráébreszti Willt, hogy ne dobja el az életét, sőt: hozza ki belőle a maximumot. Ez a legtöbb, amit egy igazi mentor tehet.
Sean Connery írói tanácsait megfogadtuk volna Gus Van Sant a Fedezd fel Forrestert! című drámájában (2000), és Srinivasa Ramanujan (Dev Patel) autodidakta zseni helyében (Az ember, aki ismerte a végtelent, 2015) mi is írtunk volna levelet a Jeremy Irons által alakított cambridge-i professzornak Indiából, hogy segítsen kitörni.
8. Precious - A boldogság ára (2009)
Van az álomgyár, és vannak a keleti parti független filmesek, akik az amerikai valóság azon arcait térképezik fel immáron bő fél évszázada, amelyekről a szórakoztató filmekben nem sok szó esik. Lee Daniels saját produkcióban készült megrázó filmje az amerikai álom hazugságáról szól. A címbeli Precious (az amatőr színész Gabourey Sidibe) túlsúlyos fekete kamaszlány, aki a harlemi gettóban él munka nélküli anyjával (az alakításáért Oscart nyert Mo’Nique), aki rabszolgaként bánik vele. Az olvasni is alig tudó lány ráadásul épp második gyermekét várja – mégpedig a saját apjától.
Amikor azonban kirúgják az iskolából, és egy hátrányos helyzetűek számára fenntartott alternatív iskolába kerül, találkozik egy feltörekvő, emancipált tanárnővel. A film (és az alapjául szolgáló regény) többek között Tony Richardson Egy csepp mézéből (és az alapjául szolgáló színdarabból) merít. Egy terhes kamaszlány és zsarnoki anyjának története, mely a családtól való meneküléshez vezet. Precious ártatlan elszenvedője a körülötte zajló viharoknak, és csak a kívülről érkező segítség, egy teljesen más nézőpont változtathat a helyzetén és emelheti fel.
7. Téli szünet (2023)
Aki valaha járt iskolába, az élénken emlékszik, hogy micsoda megkönnyebbülés az a két hét, amikor az ünnepek miatt nem kell gondolni a tanulásra, lehet otthon karácsonyozni a családdal, belefeledkezni a semmittevésbe és a bejglievésbe. A Téli szünet szereplőinek mindez nem adatott meg: rajtuk kívül álló okokból egy elit fiúgimnáziumban ragadnak, ráadásul a világ legszemetebb tanárával együtt, akit Paul Giamatti alakít felejthetetlen módon. Végül hármasban töltik az ünnepeket: a tanár, egy nagyszájú diák és a fiát a vietnami háborúban elvesztő, gyászoló konyhásnéni (Da’Vine Joy Randoph idén Oscart nyert ezért az alakításért).
Alexander Payne filmje méltatlan módon elsikkadt nálunk, pedig a tavalyi év egyik legjobbja: nem csöpög, nélkülözi az ünnepi romantikát, és mégis pont ezt teszi annyira különlegessé. Telis-tele van apró, életszerű forgatókönyvi húzásokkal, és noha a három főszereplő nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis olyan dolgokra tanítják egymást, amelyek sorsfordító erejűek lehetnek az életükre nézve – vagy legalábbis segítenek elfogadni azt, amit eddig képtelenek voltak.
6. Magyarázat mindenre (2023)
A Magyarázat mindenre főhőse a gimnazista Ábel, akinek az érettségire kellene készülnie, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, nem kell izgulnia a vizsga miatt, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között, mindennek a kellős közepén találja magát.
Reisz Gábor nagyon tud azonosulni a magyar néplélekkel. Két korábbi filmje, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan (2014) és a Rossz versek (2018) ugyanúgy rólunk szólt, méghozzá szellemesen és a rendező kamaszos álomvilágában. A filmről itt írtunk, a rendezővel készült interjúnk itt és itt olvasható.
A Hannibál tanár úr (Fábri Zoltán, 1957) persze örök klasszikus, de az elmúlt néhány évben egyre több magyar filmes mesélt történeteket különféle hátterű tanítókról, egyesek egészen remek módon. A Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (Schwechtje Mihály, 2018) arra hívja fel a figyelmet, hogy egy tinédzser azt igényli a legjobban, amit a legtöbbször saját magának sem vall be: szeretetet. Tanárként könnyű ezt elfelejteni, és nincs is rá rutin vagy recept.
Szilágyi Zsófia Egy nap (2018) című filmjében már a tanárkarakter hétköznapjaira helyeződik át a hangsúly. A főszereplő egy negyvenes éveiben járó, háromgyerekes családanya, Anna (Szamosi Zsófia), aki egy nyelviskolában tanít olaszt, és mivel a család anyagi nehézségekkel küzd, minden adandó alkalmat megragad pluszórák tartására. Átélhető történet, ahogy Anna társadalmi és magánéleti szerepeiben egyszerre próbál meg kétségbeesetten helytállni és levegőhöz jutni.
A Nagy Zoltán által rendezett Szép csendben című filmben (2019 - itt írtunk róla) a 18 éves Dávid egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája. Az elsőéves Nóri hamarosan csatlakozik a zenekarhoz, és Dávid hamarosan megsejti, hogy a 13 éves csellista lánynak viszonya van a hatvanéves karmesterükkel. Őrlődve a lány és mestere között a fiú megszállottjává válik az állítólagos afférnak, és nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot.
5. Holt költők társasága (1989)
Ó kapitány, kapitányom! Peter Weir drámája az inspiráló tanárfilmek arany sztenderdje. Robin Williams alakítja magával ragadóan a John Keating nevű angoltanárt, aki rendhagyó tanítási módszereivel és az irodalom iránti fertőző szenvedélyével lángra lobbantja diákjai képzeletét. A tanulók többnyire jómódú családból származhatnak, de problémákban, illetve szülői nyomásban nincs hiányuk. Keating nem csupán megszeretteti velük az irodalmat, de beindítja a fantáziájukat is, és fontos leckét tanít nekik az 1950-es évek végének kényszerzubbonyos környezetében.
A kamaszkor a személyiségfejlődés egyik legnagyobb krízise, a Holt költők társasága pedig pont ezekről a bizonytalanságokról, eltévelyedésekről regél. A tanároktól minden korban azt várták, hogy – Gárdonyi Géza regényének címével élve – „lámpások” legyenek, azaz a helyi közösségek fel/megvilágosítói. Számolni kell természetesen azzal is, hogy a messziről jött értelmiségi gyakran talál szétbomlott vagy éppen túlontúl hierarchikusan szervezett közösséget az iskolában, és egyik véglet sem jó a diákoknak. Nagy különbség van aközött, hogy az ellenfél micsoda: az iskolát körülvevő külső társadalmi rendszer, az előítéletek és a szociális helyzet, vagy maga az iskola szelleme, hierarchiája.
A Holt költők társaságában ez utóbbit látjuk: Keating a berögzült rendszert buldózerezi szét, ahogy teszi ezt például a Julia Roberts által alakított művészettörténet-tanár is a Mona Lisa mosolyában (2003) - csak ő egy lányiskolában. Jó kérdés, hogy vajon milyen tanárnak látjuk ma John Keatinget és a szerepét a történet tragikus végkifejletében. Erről itt írunk bővebben.
4. Még egy kört mindenkinek (2020)
Thomas Vinterberg a dán Dogma-iskola egyik alapítója. Olyan lélekgyötrő klasszikusok rendezője, mint a Születésnap és a szintén tanárfőszereplős A vadászat, ezen alkotása pedig az alkoholhoz való viszonyunkról, valamint az ihlet és a kíváncsiság elvesztéséről, majd újrafelfedezéséről szól.
Finn Skårderud norvég pszichiáter állítása szerint az ember véralkoholszintje fél százalékkal alacsonyabb, mint amennyinek „lennie kellene”, a deficitet feltornázva pedig nagyban javulna a teljesítményünk. Martin (Mads Mikkelsen) elfásult, középkorú középiskolai történelemtanár. Munkahelyi barátai között van magányos tornatanár, ambícióit elvesztő énektanár és kisgyerekes, leharcolt pszichológiatanár. Egy közös vacsorán szóba kerül Skårderud gondolata, amelyen ekkor még csak nevetnek, ám egy nap Martin becsípve megy be tanítani, és végre sikerül újra felráznia elégedetlen diákjait. A négy férfi ezután közösen elhatározza, hogy – tudományos kíváncsiságból – letesztelik a teóriát.
A fásult tanárok hosszú évek tompultsága után ismét érzik az élet ízeit, mi pedig tiszta szívből szurkolunk nekik, hogy józanul is visszataláljanak elfeledett önmagukhoz. A diákkórus szárnyal, a tesiedzés felpörög, Martin ismét sztártanárrá válik. Az alkohol viszont nem megoldás, hanem katalizátor a négy férfi életében, akik egyre többet akarnak, a kontroll elvesztése pedig önpusztításba torkollik. Vinterberg kijózanítóan beszél a függőségről: a Még egy kört mindenkinek földhöz vág, a zárójelenetben pedig a felhők közé emel.
Kiégett, motiválatlan tanárokról persze számos nagyszerű alkotás készült az évek során. Ki kell emeljünk két kiváló humorú mozit: Curtis Hanson remekbe szabott szereposztású Wonder Boys - Pokoli hétvégéjét (2000), amelyben a Michael Douglas által alakított író, egyetemi tanár szenved alkotói válságban, illetve a tavalyi nagy sikerű Amerikai irodalmat, amelyben egy szintén kiégett író-tanár fricskázza meg az egész irodalmi elitet.
3. Az osztály (2007)
François Bégaudeau tanárból lett író: az Entre les murs című könyvében saját pedagógusi tapasztalatait osztotta meg az olvasókkal. Ezután forgatókönyvet írt, amelyből Laurent Cantet rendező megalkotta a 2008-as év Arany Pálmáját elnyerő filmjét, a franciatanár szerepében ráadásul maga Bégaudeau látható. A rendező a film másik „főszereplőjét”, az osztályt 13-14 éves amatőr diákokkal játszatta el, aminek köszönhetően különlegesen autentikus, már-már dokumentarista alkotás lett Az osztály.
Egy párizsi külvárosi iskola franciatanárának óráit látjuk, ritka hitelességgel. François óráin három dolog tapasztalható: a diákok tinédzserkorából eredő lázadás, az osztály etnikai sokszínűsége és a kölcsönös, néha már provokációként megnyilvánuló vitakészség. Sziporkázó szópárbajok alakulnak ki, ám a gyerekek néha túllőnek a célon, és a tanár egy alkalommal elveszíti a fejét, aminek súlyos következményei lesznek.
Párizsra általánosan jellemző jelenség az osztályokban együtt élő etnikumok, rasszok sokasága. Ebben az osztályban a francia kultúra közvetlenül találkozik az arabbal, az ázsiaival és az afrikaival, a rendező pedig gyönyörűen ábrázolja a különféle népcsoportokhoz tartozó diákok szokásainak és gondolkodásmódjának apró jeleit. A cinéma vérité jelleget pedig az amatőr szereplők nyersessége mellett a kézikamera-használat is erősíti. Az osztály feszes, izgalmas dráma, amely behúzza a nézőt.
2. Whiplash (2014)
Vér, veríték és jazz: Damien Chazelle (Kaliforniai álom, Az első ember) Sundance-en bemutatkozó, majd a fesztivált megnyerő filmje egy rendhagyó, a toxikusság határán imbolygó tanár-diák kapcsolatról mesél, mégpedig egészen zseniálisan. Andrew (Miles Teller) híres akar lenni. New York, tehát az Egyesült Államok, tehát az egész világ egyik leghíresebb zeneiskolájába, a Shaffer Konzervatóriumba jár, dobolni tanul, rengeteget gyakorol, és mindenre képes volna a siker érdekében – legalábbis azt hiszi.
Találkozik azonban egy tanárral (az alakításáért Oscart és szinte minden más fontosabb díjat bezsebelő J. K. Simmons), aki még nála is elszántabb. Filozófiája, hogy a tehetséget mindenáron fel kell szabadítani, és ami bujkál, azt erővel ki kell préselni a tanulókból. Akkor is, ha belehalnak. A tanár felveszi a kezdő dobost a zenekarába, de az első örömet nagyon sok keserűség, harc és küzdés követi. A fiatal zenész és a sokat látott veterán egymásnak feszül: egyikük sem kész feladni, és mindketten tartják a ritmust. A Whiplash elemi erejű, friss, kissé idegtépő, de mindenképpen katartikus film.
A mérgező tanár-diák kapcsolatoknál meg kell még említeni A zongoratanárnőt (Michael Haneke, 2001). A negyvenéves Erika Kohut (Isabelle Huppert) a bécsi Zeneakadémia zongoratanára. Édesanyjával él, aki zsarnokoskodik felette, mígnem egy nap az egyik tanítványa elhatározza, hogy meghódítja tanárnőjét. Beteges macska-egér játék kezdődik, Isabelle Huppert pedig veszélyes lelki mélységeket tár a néző elé.
1. Tanár úrnak szeretettel (1967)
Mark Thackeray (Sidney Poitier) mérnökként adja fejét a tanításra, és rögtön egy olyan osztályt kap London hírhedt negyedében, az East Enden, amelyet még egyetlen tanárnak sem sikerült megfegyelmeznie. Thackeray abban a reményben vállalja el a munkát, hogy úgyis hamarosan el tud majd helyezkedni szakmájában és megszabadul a kezelhetetlen csapattól. Ám a mérnöki felkérés csak várat magára, így Mr. Thackeray lassan rájön: muszáj kézbe vennie az osztály jövőjét.
Ismerős alaphelyzet: egy pedagógus, aki igazából nem is akarta ezt a melót, nem érti, miért került ebbe a helyzetbe, de ha már itt van, akkor azért csak beleáll, és megváltoztatja a diákok életét – akik természetesen megátalkodottak, szabadszájúak és nevelhetetlenek. Senki sem szeretne a karmaik közé kerülni. A zsáner rengeteg jó és közepes filmet látott, főleg a nyolcvanas-kilencvenes években és a kétezres évek elején, ám ha a kiindulóponthoz kéne visszatérnünk, akkor az az 1967-es Tanár úrnak szeretettel című, ma már kicsit kopottas, ám örök érvényű dráma lenne, főszerepben a csodálatos Sidney Poitier-vel, akit bármikor, csukott szemmel elfogadnánk tanárunknak.
