Ne maradjunk szép csendben

Film

A Szép csendben csütörtöktől látható a mozikban. Ennek kapcsán beszélgettünk Varga Aida pszichológussal felelősségről, tudatosságról és a film jelentőségéről.

Nagy Zoltán első nagyjátékfilmje, a Máté Gábor, Schell Judit, Major Erik és Bognár Lulu főszereplésével készült Szép csendben november 14-től látható országszerte a mozikban.

A film egyik főszereplője, a 18 éves Dávid egy ifjúsági zenekar tehetséges szólistája. Az országos versenyre készülés finisében a zenekarhoz csatlakozik az elsőéves Nóri. Dávid hamarosan megtudja, hogy 60 éves karmesterük „bizalmas” viszonyt próbál építeni a 14 éves csellistával. Több szempontból is rendkívül nehéz helyzetbe kerül: őrlődik a fiatal lány és – eddig – becsült, szeretett mentora között. Lázas nyomozásba kezd, hogy kiderítse az igazságot.

A filmet olyan szakmai szervezetek hitelesítik és ajánlják,
mint a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, valamint a Kék Vonal Gyermekkrízis
Alapítvány. Kérdéseinkre Varga Aida pszichológus válaszolt.

A Hintalovon Alapítványnak van egy chat szolgáltatása. Ez hogy működik?

Igen, a Yelon szexedukációs weboldalhoz tartozik. A honlapon sok cikk szól a gyerekeknek testről, lélekről, szexualitásról, emellett sok olyan anyagot is feltöltünk, amelyek a felelős felnőtteknek, szülőknek segíthetnek abban, hogy választ kapjanak sok neveléssel kapcsolatos dilemmára és akár arra is, hogy mit kell tenniük, ha egy gyerek a környezetükben bántalmazás áldozatává válik. Hétfőn, kedden, szerdán és szombaton  18:00 és 22:00 között pedig képzett ügyelők várják a chat felületen a gyerekeket. Egy ügyelő egy gyerekkel beszélget.

Mire kell figyelni,
hogyan kell egy ilyen helyzetet kezelni?

Ez egy teljesen anonim vonal, IP címet sem tárolunk, nem él
a jelentési kötelezettségünk. Ott vagyunk a gyerekekkel, ahol ők éppen
tartanak, az ő igényeik és tudásszintjük szerint nyújtunk segítséget.

Mennyire vannak
itthon tisztában a gyerekek a jogaikkal?

Bár vannak ilyen irányú kutatások, konkrét adatokat nehéz mondani. Két éve volt egy plakátunk a gyerekjogokról az ARC kiállításon, és valaki ráfirkált a plakátra: „és a kötelezettségeik”? Sajnos amíg ott tartunk, hogy a legtöbb ember számára előbbre valók a kötelezettségek a gyerekek jogainál, nagyon nehéz előre lépni.

A filmben egy hierarchikus viszonyt látunk. Gyakran fordul elő, hogy emiatt elbagatellizálnak egy ilyen ügyet?

Az esetek nagyobb részében ez történik, a visszaélések nem feltétlenül a szexuális viszonyról, hanem a hatalomról szólnak. A gyerekek sokszor nagyon nehéz helyzetben vannak, míg egy ilyen ügybe keveredett tanárt elküldenek egy másik iskolába, és ennyi. Előfordul, hogy adott egy hiányzó szülő, kiközösítő kortársak, és ha egy gyerek ilyenkor talál valakit, aki meghallgatja, az egy sok szinten szövődött érzelmi kapcsolattá alakulhat, könnyedén összemosódhat a szerelemmel. Senkinek sem kell messzire menni a környezetében egy történetért, amiben egy diák beleszeretett a tanárába, amivel alapvetően nincs is baj. A baj azzal van, ha a tanár visszaél a helyzetével. Fontos megjegyezni, hogy akárhogy is történik, a felelősség soha nem a gyereké.

Hol van a határ
támogatás és visszaélés között?

A gyerek szemszögéből mindig az a sok, ami neki sok. Másfelől fontos a felnőtt motivációja is: legyen szó akár egy elejtett félmondatról vagy egy ölelésről, ha a felnőtt saját vágyai, igényei kielégítésére használja ezeket, az már nem elfogadható. Ugyan teljesen egyenes határokat nem lehet húzni, de a gyerek megélése mindig érvényes.

Mikre érdemes
figyelni a felnőtteknek ezzel kapcsolatban?

A szexuális nevelés 0 éves korban kezdődik. Nagyon fontos az, hogy egy gyerek mondhasson nemet: ha nem akarja, ne ölelje meg a nagybácsit, ne kelljen puszit adnia, nem kell hagynia, hogy a fenekére csapjon a szomszéd vagy az unokatestvér, esetleg az iskolatárs. Így megtanulhatja, hogy rendelkezik a saját testével, és érzékeli a jogait. Fontos, hogy kérdezhessen és választ is kapjon, megoszthassa a gondolatait, mert egy ilyen légkör megteremti az alapot annak, hogy segítséget kér majd, amikor szüksége van rá.

Az ilyen alkotások, mint a Szép csendben, segíthetnek abban, hogy az emberek tisztább képet kapjanak erről a fontos témáról. Mennyire számít hitelesnek a film?

Abszolút. Ezért is álltunk be mögé, és ajánljuk mindenkinek, akinek csak lehet – szülőknek, nevelőknek, gyerekeknek, oktatási intézményeknek egyaránt. A film tökéletesen mutatja be a helyzetet, és el tudom képzelni, hogy elindít a probléma kapcsán egy társadalmi párbeszédet.

„Az emberek legtöbbször nem tudnak mit kezdeni a hasonló esetekkel. Nehezíti az ilyen ügyek feltárását, hogy hétköznapi rutinná vált az elhallgatás, tabusítás, mind kisközösségben (mint egy osztály, iskola vagy család), mind a nyilvánosság szintjén. Amikor pedig szó esik egy ilyen esetről, a tapasztalatom az, hogy nem mélységében, sokkal inkább pikantériájában tárgyalják az emberek. A Szép csendben történetén keresztül ennek a kényes témának a bonyolultabb rétegeit kíséreltem meg feltárni, ahol ráadásul egy olyan ember keveredik gyanúba, aki közel áll hozzánk: az apánk, a munkatársunk, esetleg a mentorunk” – mondta Nagy Zoltán, rendező-forgatókönyvíró.

A film országos mozibemutatóját megelőzően további rövid videókkal igyekeznek felhívni a Szép csendben által felvetett téma fontosságára a figyelmet, így videó készül a színészekkel, a rendezővel is. A Szép csendben tehát nem marad csendben, sőt: párbeszédet kezdeményez, és arra sarkall mindenkit, hogy beszéljen, ha szükség van rá, legyen szó akár gyerekekről, akár felnőttekről.