Eleink olyannyira megbolygatták lakókörnyezetüket, hogy a régészeknek ma már pofonegyszerű dolguk van, ha azt kell megállapítaniuk, hogy az adott területen éltek-e, vagy olyan helyről van szó, amelyet soha nem vett birtokába ember. Két tudós egy ennél sokkal hatékonyabb módszert választott ennek eldöntéséhez: az űrből vizsgálják az egykori Mezopotámia területének ősi településeit.
Műholdfelvételek elemzéséből arra következtettek, hogy a megvizsgált 23 ezer négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi település lehet szétszórva Mezopotámia északi részén, a mai Szíria északi felén. Nem ez az első alkalom, amikor a Földet pásztázó műholdakat használnak a régészetben: legutóbb Szaúd-Arábiában, a sivatag homokjában elveszett emberi telepeket sikerült lokalizálni velük.
A projekt újdonsága abban áll, hogy ez az első szisztematikus, műholdfelvételeken alapuló felmérés, amelyet régészeti célokra használnak ? olvasható a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos folyóirat március 19-i számában.
A termékeny félhold területén i.e. 7000 körül jelentek meg nagyobb számban a mesterséges dombokra épült települések. A lakóházak sártéglából épültek egymásra az alluviális talajtól kezdve, így a legújabb házak adják a legközelebbi réteget. Ezek a halmok (régi városokat rejtő törmelékhalmok, településdombok, azaz tellek) eddig kevés figyelmet kaptak ? mondta el Bjoern Menze harvardi kutató, aki a földben bekövetkezett változásokat számítógépes algoritmussal számolta ki, s tette 14 ezerre a potenciális lelőhelyek számát.
