Egy kínai blogger pert indított egy pekingi bíróságon Mo Jen Nobel-díjas író ellen, mert szerinte a szerző könyvei „bemocskolják a Kínai Kommunista Párt hírnevét, kedvező színben tüntetik fel az ellenséges japán katonákat, és megsértik Mao Ce-tung egykori forradalmi vezetőt".

Mo Je Nobel-díjas kínai író. Fotó: Wei liang / Imaginechina via AFP
Mo Jen Nobel-díjas kínai író. Fotó: Wei liang / Imaginechina via AFP

Vu Van-cseng, aki a Weibo kínai közösségi portálon az Igazságmondó Mao Hszing-huo néven tesz közzé „hazafias" tartalmakat, egy olyan 2018-as törvényre alapozza panaszát, amely alapján polgárjogi és bizonyos esetekben büntetőjogi szankciókat, három évig terjedő börtönbüntetést lehet kiszabni a kínai hősöket és mártírokat érő sérelmek miatt.

Vu szerint Mo könyvei bemocskolták és megsértették a Népi Felszabadító Hadsereget, a néhai Mao Ce-tung elnököt és a kínai népet is. A múlt hónapban benyújtott keresetben ezért azt követeli, hogy a szerző kérjen bocsánatot minden kínai embertől, az ország mártírjaitól és Maótól, továbbá fizessen minden egyes kínai személy után egy jüant, azaz összesen 1,5 milliárd jüan (209 millió dollár) kártérítést. A szerző könyveinek forgalomból való kivonását is követelte.

A kínai Global Times egyik korábbi szerkesztője, Hu Hszi-csin bírálta a nacionalista bloggert, „bohózatnak" és „populista" cselekedetnek nevezve a pert. Vu válaszul azzal fenyegetőzött, hogy Hut is bepereli.

Az internetes felületeken többeket is megosztó író korábban többször is dicsérte a Kínai Kommunista Pártot; 2015-ben egy korrupcióellenes kampány népszerűsítését célzó interjúban azt mondta, hogy „a Kínai Kommunista Párt a világ bármely másik pártjánál jobban akarja, hogy Kína gazdag és erős legyen" és „Hszi Csin-ping a világ bármely másik vezetőjénél jobban reménykedik abban, hogy a kínai emberek jól élhetnek".

Az idén 69 éves Mo Jen, valódi nevén Kuan Mo-je, 2012-ben kapott irodalmi Nobel-díjat. A szerző egy sajátos műfaj, a „hallucinatorikus realizmus" révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Munkássága a régi kínai irodalomra épül a távol-keleti nép mesélő hagyományaival ötvözve. Művei közül több is megjelent már magyar fordításban.