Az Összetartozás emlékhelye a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában. A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték.
Minden név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település − az 1913-as, Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti − lélekszámát tükrözi. A településméret efféle megjelenítésén túl semmilyen egyéb különbségtétel nem történik: határon inneni és túli, magyar többségű vagy magyar lakosság nélküli települések egyformán, összekeverve, véletlenszerű elrendezésben lelhetők fel. Aki egy konkrét települést szeretne megtalálni, azt az online településnév-kereső segíti.
A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet. Ott van az „emlékhely szíve", egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható.
A talajszint alatti kialakítás elsődleges oka ugyan az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt, de a sétány „zsákutcás" kialakítása „tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot". Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat − utódállamokat − a középső, a lángot hordozó tömb pedig a „megmaradt" Magyarországot szimbolizálja.
A Steindl Imre-programban megvalósult projekt egy 2018-as kormányhatározattal indult, amely rendelkezett az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezéséről és a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését magában foglaló emlékhely létesítéséről.
Kiemelt kép: a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének tavaly bemutatott látványterve / Fotó: Steindl Imre Program Zrt.
