Bár Zsigmond Vilmos nevét elsősorban operatőri munkássága miatt szokták emlegetni, a valóságban ennél jóval sokrétűbb volt művészete.

Miután Illés György tanítványaként elvégezte a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és végigfilmezte az 1956-os forradalom eseményeit, elhagyta az országot Kovács László társaságában, táskájukban csaknem tízezer méternyi filmfelvétellel. A két barát az Egyesült Államokban telepedett le, Zsigmond Vilmos 1962-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Első jelentősebb munkája a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt, és az 1970-es évek amerikai újhullámos filmjei mellett olyan hollywoodi produkciókat is fényképezett, mint a Steven Spielberg Sugarlandi hajtóvadászata és a Harmadik típusú találkozások. Utóbbiért 1978-ban operatőri Oscar-díjat nyert, sajátos technikájával a digitális effektusok korát megelőzve volt képes meghökkentő látványt nyújtani. Ő fényképezte a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató A szarvasvadászt is, amelyet később legjobb filmjeként emlegetett.

Zsigmond Vilmos a Ludwig Múzeum 2015-ös kiállításán

Több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet, vígjátékot, az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, erotikus thrillert, többször dolgozott Woody Allennel. 2002-ben fényképezett először magyar filmet: a Bánk bán című Erkel-opera filmváltozatáért Káel Csaba rendezővel megosztva megkapta a legjobb operaadaptációért járó díjat a Cameraimage fesztiválon.

A kritikusok által a fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos nem szerette, ha a színek túl sokat beszélnek.

A célja az volt, hogy megtanítsa az embereket, hogy másként gondolkodjanak és másként nézzék a világot.

Fontosnak tartotta, hogy segítse a fiatal operatőröket, tudását többször is mesterkurzuson adta tovább Magyarországon és az Egyesült Államokban.

Karriere során többször is jelölték Oscar-díjra, végül a Harmadik típusú találkozásokért vihette haza az elismerést. Emellett többek között BAFTA, Emmy és Hollywood Filmfesztivál díjat is nyert operatőri munkásságával.

A világhírű operatőr 2016. január 1-én halt meg kaliforniai házában, abban az évben a cannes-i filmfesztiválon portréfilmet mutattak be róla a Harmadik típusú találkozások Zsigmond Vilmossal címmel. Nevével 2017 óta Szegeden nemzetközi filmfesztivált rendeznek, amely az operatőri munkát helyezi a középpontba. A mustrát idén szeptemberben negyedik alkalommal szervezik meg.

Most rendhagyó módon nem filmjeivel, hanem 10 gyönyörű fotográfiájával emlékezünk a művészre:

Zsigmond Vilmos: Vilmos világa, Kálvária domb, Tata, Magyarország 1955 
Zsigmond Vilmos: Hollywood, Los Angeles 1965 
Zsigmond Vilmos: Böbe a minareten, Eger, Magyarország 1956
Jön a vihar IV., | The Storm is Coming IV, New Mexico, USA, 1987
Szerviz | Car Service, Colorado, USA, 1987
Zsigmond Vilmos: Do I have a problem? Mátra, Hungary, 1953.
 Zsigmond Vilmos: New York, USA 1957
Cím nélkül | Untitled, Africa, 1985
Zápor | Rain, Turkana, Africa, 1985 giclée print, 2015
Zsigmond Vilmos: Hinta ©