A 250 koporsó, 150 bronzszobor és egyéb tárgyak az ókori Egyiptom későkorából, Kr. e. 500 környékéről származnak. Az ásatáson találtak még egy szisztrum nevű hangszert és bronzedénygyűjtemény is, amelyet Isis istennő rituáléihoz használtak. A festett fakoporsók épségben maradtak fent, múmiák, amulettek és fadobozok voltak bennük.
Az egyik koporsóban egy papiruszt találtak hieroglifákkal. A kutatók szerint talán a Halottak Könyvének részleteit tartalmazhatja. Tanulmányozás céljából a kairói Egyiptomi Múzeum laboratóriumába küldték – mondta Musztafa Vazíri, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára.
A feltárás leletei közé tartozik még egy kozmetikai készlet ősi szemfestéktartályokkal, valamint karkötő és fülbevalók is. A koporsókat a gízai nagy piramisok közelében várhatóan még az idén megnyíló Nagy Egyiptomi Múzeumban állítják majd ki. A gízai piramisoktól délre fekvő Szakkarában az elmúlt években folyamatosan zajlottak régészeti feltárások.
Fotó: NurPhoto/NurPhoto via AFP/Ziad Ahmed
