A történészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a királyi családok tagjainak magánélete mindig is az egyszerű emberek érdeklödésének kereszttüzében állt, és a médiumok igyekeztek is kielégíteni az emberek kíváncsiságát. Dr. Matthew Woodcock, a Kelet-Angliai Egyetem Irodalmi Karának tanára I. Erzsébet 1578-as egyhetes kelet-angliai körútjáról szóló röpiratokat tanulmányozva arra a felfedezésre jutott, hogy a 16. századi népszerű röpiratok korántsem mindig hízelgö hangvételben nyilatkoztak az uralkodóról. A Bernard Garter és Thomas Churchyard által írt tudósítások akár a szenzációhajhász modern média elöfutárainak is tekinthetök.
A mentalitástörténeti munka érdekes részletek tár fel például az utazás körülményeiröl: a korabeli beszámolók ugyanis nemcsak a cudar idöjárást részletezik, de felemlegetik azt a bálnauszonyból készült lovaglópálcát is, melyet Erzsébet egy helyen ajándékba kapott.
"Tökéletes, betanult formulái voltak az uralkodó és alattvalói közötti dialógusnak" - magyarázta Dr. Woodcock. "Még az is elöfordult, hogy egyenesen a királynö magánélete után érdeklödtek az emberek - erre példa Erzsébet férjtelensége. Máskor azt kérték számon az emberek, miért nem avatkozik be Anglia a kontinensen dúló vallásháborúkba." A szerzök művei nyomtatásban is megjelentek, és az Erzsébet látogatása utáni hetekben széles körben terjesztették öket. Az írások minden valószínűség szerint felettébb népszerű olvasnivalónak számítottak.
"A maguk idejében ezek a nyomtatványok helyettesítették a tévét, a rádiót és a napilapokat. Ezeken keresztül nyerhettek bepillantást az egyszerű emberek az uralkodó mindennapjaiba. Az írásos tudósítások funkciója az volt, hogy a távol lévök is részesülhessenek a felséges személy jelenlétének érzéséböl" - állítja a kutató. Churchyard így vezeti be művét: "Szóljon e könyvetske mindazoknak, kik az Udvartól távol laknak, hogy tudhassák, mily Fenséggel uralkodik egy Fejedelem, és hogy a jó Alattvalók mily engedelmességgel és szeretettel fogadják Öt."
