Tony Leung Chiu-wai: A rendező számít, nem a forgatókönyv
Ázsia egyik legnagyobb szupersztárja, akit a hazai közönség olyan kultfilmekből ismerhet, mint a Szerelemre hangolva, a Hős vagy a Szigorúan piszkos ügyek, de volt már Marvel-főgonosz is. A hongkongi színész Budapesten azt is elárulta, miért Enyedi Ildikó volt az első európai direktor, akinek igent mondott, hogyan készült fel a Csendes barát főszerepére, és hogy szerinte jobbá tudja-e tenni a világot egyetlen film.
Egy idős Ginkgo biloba áll egy egyetem botanikus kertje közepén. A magányos fa tanúja rövid, kusza és zaklatott életünknek: Enyedi Ildikó sokszorosan díjnyertes, Csendes barát című filmje három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétféle, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek, ám ugyanúgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.
Enyedi ezúttal is nemzetközileg ismert színészek egész sorával dolgozott együtt: a stábhoz A feleségem története után visszatért például a francia szupersztár, Léa Seydoux és a svájci ifjú tehetség, Luna Wedler, mellettük pedig olyan német nevek tűnnek fel a vásznon, mint a Becstelen Brigantykból ismert Sylvester Groth és Martin Wuttke vagy épp Rainer Bock, akit Michael Haneke A fehér szalagjában láthattunk. A cinefilrajongók azonban akkor jöttek igazán lázba, amikor kiderült: a Csendes barátban szerepelni fog Ázsia egyik legnagyobb filmcsillaga, a hongkongi Tony Leung Chiu-wai is.
Leung Wong Kar-wai kedvenc színésze, ami már önmagában elegendő lenne a kultstátuszhoz, ráadásul közel fél évszázados pályafutása alatt olyan legendás rendezőkkel dolgozott, mint Ang Lee vagy John Woo. Most először látható európai filmben: egy introvertált idegtudóst alakít, aki vendégprofesszorként dolgozik Marbourgban. Amikor aztán 2020-ban beüt az első Covid-zárlat, magára marad az egyébként kiürített egyetemen, egyetlen társa pedig egy mogorva német karbantartó – no és a hatalmas ginkgo, a film címszereplője.
Csendes erő
Tony Leung Chiu-wai 1962-ben született Hongkongban. Gyerekkorát szerény körülmények között töltötte, édesapja korán elhagyta a családot, így a színész már fiatalon kénytelen volt önfegyelmet és a kitartást tanulni. Villanyszerelőnek készült, ám egy barátja biztatására jelentkezett a TVB televíziós akadémiájára – ahol aztán gyökeresen megváltozott az élete.
Azóta Wong Kar-wai kultfilmjeinek (Szerelemre hangolva, Vadító szép napok…) állandó szereplője lett, főszerepet játszott abban a Szigorúan piszkos ügyekben, amiből később Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai remake-et (A tégla) készített Leonardo DiCaprio főszereplésével. Elsőként nyerte el az úgynevezett Grand Slamet, vagyis a három legfontosabb ázsiai filmes díjat, a Golden Horse-t, a Hong Kong Film Awardsot és a Golden Roostert. Emellett Cannes-ban és Berlinben is választották már a legjobb színésznek, Velencében pedig életműdíjat kapott.
Ritka pillanat, amikor egy sztárról kiderül: pontosan olyan, mint amilyennek a filmszerepei alapján elképzelte az ember. Tony Leung Chiu-wai pedig hús-vér valójában is megtestesíti azt a halk szavú, ám magabiztos, intelligens és érzékeny, megfontoltan fogalmazó művészt, akit a vászonról ismerünk. A Corvin moziban vagyunk a Csendes barát sajtótájékoztatója után, ahol négy másik újságíróval együtt faggatjuk a színészt a növényekhez való viszonyáról, a magyar nyelv nehézségéről, Tai Chiről és persze arról, hogy miért mondott igent Enyedi Ildikónak.
– Sosem gondoltam volna, hogy egy fa legyen egy film főszereplője, nem tudtam, milyen film születhet ebből, maga a forgatókönyv ezért nem is volt olyan fontos.
– kezd bele a színész, akitől elmondása szerint Enyedi Ildikó a forgatás előtt annyit kért, hogy „csak legyen jelen”.
– Nagyjából fél évet töltöttem azzal, hogy felkészültem a szerepre. Tanulmányoztam az idegtudományt, a kognitív fejlődés területét és a növények intelligenciájának kérdését. Videókat néztem, sok könyvet elolvastam a témában. Még egy brit nyelvtanárt is felvettem, mert szerettem volna, ha a karakteremnek brit akcentusa van, hiszen az általam alakított másik Tony Hongkongból származik, ami brit gyarmat volt, így feltételeztem, hogy Cambridge-ben tanult. Mire összegyűjtöttem minden tudást, meggyőztem magam, hogy idegtudós vagyok. Az alakításom innen indul. Valamint még az is hozzáadódik, amit a környezetemben érzek, és természetesen a saját, valós érzéseim. Emiatt mindig van valamennyi a szerepeimben belőlem is – meséli.
A maximalizmusnál maradva: a filmben – ha csak egy rövid időre is – megjelenik a Tai Chi motívuma, amely Tony Leung elmondása szerint még nem szerepelt a forgatókönyv első változatában. Ám két héttel a forgatás előtt észrevette, hogy a karaktere egy jelenetben a kertben műveli azt.
Végigtelefonáltam a barátaimat Hongkongban, hogy keressek gyorsan egy mestert, aki fel tud készíteni. Rengeteg időt töltöttem ezzel, pedig a filmben csak egy rövid pillanatról van szó. Azért volt fontos, mert noha a nyugati nézők talán nem vették volna észre, ha valami nem stimmel, Kínában azonnal kiszúrták volna. Mindennap gyakoroltam, és videókat küldtem magamról a mesteremnek, hogy mondja el, ha valamit rosszul csinálok. Olyan volt, mintha távoktatásban tanulnék.
A rendező mint kulcsszereplő
Wong Kar-wai néhány éve a rendelkezésre álló teret erőlködés nélkül kitöltő vízhez hasonlította kedvenc színészének játékát: szerinte Leung tehetsége olyan, mint egy patak, amely nyugodt erővel áramlik mindig oda, ahova a szakmai feladat igényli. A világ filmrajongóinak nagy része az ő filmjeiből ismeri. Ám a színész nem tudna kedvencet választani mestere alkotásai közül, mert, mint fogalmaz,
Szereti a Szerelemre hangolvát, az Édes2kettest, a Vadító szép napokat, a 2046-ot és A nagymestert is, a Csungking expressz pedig azért áll közel a szívéhez, mert Hongkong egy olyan korszakát tükrözi, ami már nem jön vissza soha többé. De vajon mit gondol Enyedi Ildikó rendezői stílusáról?
– Wong Kar-wai forgatókönyv nélkül dolgozik. Mindig csak az adott nap forgatókönyvét kapod meg reggel, így napról napra építed fel a karaktert. Ehhez nagyon bíznod kell a rendezőben. Ildikó ennek pont az ellenkezője: rengeteg anyagot biztosít a számodra, már jó előre. A forgatáson pedig egy pillanatig sem emlékszem, hogy bárkivel szemben felemelte volna a hangját. Minden jelenetnél ad iránymutatást, de közben teret ad a kísérletezésnek és improvizációnak is. Azt szeretné, hogy érezzem a jelenetet és a környezetet, ez pedig nagyban különbözik Wong Kar-wai módszerétől – meséli.
Az amerikai ajánlatokra sokáig következetesen nemet mondó Leung hatvan felé közeledve beadta a derekát Hollywoodnak. Így a nyugati közönség ázsiai filmekre kevésbé fogékony mozinézői ügyeletes Marvel-gonoszként ismerhették meg őt a Shang-Chi és a tíz gyűrű Legendájában. Európai filmben azonban a Csendes barát előtt még nem szerepelt. Elmondása szerint az utóbbi időben inkább az Egyesült Államokból kapott ajánlatokat, de mindig azt érezte, hogy valamiért nem tudna együtt dolgozni az adott emberekkel. A Shang-Chi rendezője, Destin Daniel Cretton egy Zoom-találkozón győzte meg 2020-ban, noha Leungot elsőre nem igazán érdekelte a lehetőség, hogy popcornfilmben szerepeljen.
– Húsz éven át ugyanazokkal a rendezőkkel dolgoztam. Úgy éreztem, ideje kilépni a komfortzónámból. Ha kedvelem a rendezőt, miért ne próbálnám meg? Persze maga a forgatás ég és föld volt Ildikó filmjéhez vagy Wong Kar-wai mozijaihoz képest.
A hongkongi rendszer teljesen más: a Szigorúan piszkos ügyek című filmem tetőn játszódó híres jelenetének dialógusaival például nem voltunk elégedettek, így aznap mi, színészek összeültünk a rendezővel és a forgatókönyvíróval ötletelni. Minden nagyon rugalmas volt – emlékszik vissza a színész.
Nem csak növények
Mint ahogy a Csendes barátról Velencében írtuk, kevés színész tudja Leung nyugtalan, kimondatlan intenzitásával eljátszani a töprengő magányt: karakterét megszállottan elfoglalttá teszi a melankóliája. Filmográfiájában viszont számos olyan szerepet találunk, amelynél az egyedüllét fontos szerepet játszik. Mint kifejti, számára fontos a magány, szeret meditálni és időről időre egy-egy elvonulást is tart néhány nap erejéig, amely hasonlít a filmben tapasztaltakhoz, amikor az általa játszott professzor egyedül marad a campuson a pandémia idején.
– Egy ilyen helyzetben szeretem, ha nincs semmi, ami elterelné a figyelmemet. Egy elvonuláson nem olvasok könyveket, nem használok telefont, iPadet. Egyszerűen csak ott vagyok egy házban, és hagyom, hogy különféle gondolatok szülessenek bennem, és élvezem, hogy semmi nem vonja el a figyelmem róluk. Ilyenkor sokkal tudatosabban érzékeled a környezetedet és saját magadat is. Azt hiszem, ez sokat segített a karakter átélésében is.
Egy Varietynek adott interjúban Tony Leung Chiu-wai azt mondta, hogy reméli, a Csendes barát jobbá teszi a világunkat. Vajon egy film képes lehet erre?
– Az én életszemléletemet biztosan megváltoztatta, teljesen másképp látom a növényeket, mint korábban. És ha így tekintesz a növényekre, akkor ezt az érzékenységet át tudod vinni a föld bármely élőlényére: jóval tudatosabbá válsz a természet irányába. Amikor például tavaly elkezdtem felépíteni az új házamat Japánban, megkértem a kivitelezőt, hogy egyetlen fát se vágjon ki, ugyanis számomra a fák már nem csak növények. Saját intelligenciájuk van – csak másféle formában.
A színész elárulta: több projekten is dolgozik jelenleg, többek között egy tévésorozatban fog sorozatgyilkost játszani, de Enyedi Ildikóval is nagyon szívesen dolgozna újra együtt, akit nem csupán remek filmesnek, de a barátjának is tart.
– A magyar a világ egyik legnehezebb nyelve, és Ildikó ezen a sajtóturnén igazán meglepett! Megtudtam, hogy a magyar és angol mellett beszél franciául, németül és egy kicsit olaszul is. Fantasztikus nő. A film készítése során nagyon megszerettük egymást. Nemcsak a rendezőm, hanem a barátom is lett, sőt bizonyos szempontból mentorként is tekintek rá. Rengeteget tanulok tőle: ha nehézségeim vannak az életben, gyakran fordulok hozzá tanácsért. Amikor egyszer például beteg voltam, nagyszerű könyveket küldött nekem, hogy amíg úgyis egész nap az ágyban fekszem, olvassam el őket.