Tordy Géza lett a nemzet színésze

Egyéb

(MTI) - A nemzet színészei - Avar István, Berek Kati, Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Kállai Ferenc, Király Levente, Komlós Juci, Máthé Erzsi, Psota Irén, Szabó Gyula és Törőcsik Mari - a korábbi alkalmakhoz hasonlóan ezúttal is a nyilvánosság teljes kizárásával ültek össze, hogy új tagot válasszanak a május 20-án elhunyt Raksányi Gellért helyére.
 

DKOKO20080310010tivolikitaszitotttordygeza.jpg
Tordy Géza

Jordán Tamás közölte: Komlós Juci és Berek Kati nem voltak jelen a döntésnél, ők korábban már eljuttatták jelöltjük nevét, és a szerdai szavazás közben is egyeztettek velük telefonon. Bodrogi Gyula színművész elmondta: több jelölt neve is felmerült a választásnál, de végül egyhangúlag döntöttek Tordy Géza személye mellett.

 
A Kossuth-díjas színész, rendező Budapesten született 1938. május 1-jén. Színészi pályáját 1956-ban kezdte Kaposvárott. Abban az évben nem indult színészképzés a főiskolán, de Zách János adott egy lehetőséget a fiatalembernek és odavette segédszínésznek. 1956. október 26-án, Kaposváron a Zrínyi Miklós Kör nagygyűlésén, a Petőfi szobornál már Tordy Géza szavalta a Szózatot.

Somogyból Szegedre került, később a Magyar Néphadsereg Színháza, majd a Vígszínház tagja lett. 1963-1967 között a Madách társulatát erősítette, de aztán visszatért a Vígszínházhoz. Ekkor már rendezett is, a veszprémi Petőfi Színházban.

1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője volt, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője, s immár 26 éve a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.

Játszotta Edgart a Lear királyban, volt Orlando (Ahogy tetszik), Puck (Szentivánéji álom). A Danton halálában Camille Demolande, Goldoni Mirandolájában pedig Ripafratta volt. A Bűn és bűnhődésben Porfirij, az Éjjeli menedékben Luka bőrébe bújt, Az ügynök halálában Willy Lomant személyesítette meg. Rendezőként olyan darabokat vitt színre, mint a Liliom, a Cseresznyéskert, a Vörös postakocsi, a III. Richárd, vagy éppen a Bűn és bűnhődés és A vágy villamosa.

Első filmszerepét 1957-ben kapta, a Máriássy házaspár próbafelvételen választotta ki a Külvárosi legenda egyik szerepére. Később szerepelt A kőszívű ember fiaiban, a Kárpáthy Zoltánban, az Egri csillagokban, a Fekete gyémántokban, a 80 huszárban, a Vörös grófnőben. Nevéhez tévéjátékok egész sora is fűződik, játszott az Édes Anna, a Malom a Séden, A császár, a Helyet az ifjúságnak, a Színház az egész című alkotásokban.

Számos elismerés tulajdonosa: Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, kétszeres Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje. A Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is megkapta, az utóbbit elsőként ítélték neki 1987 decemberében. 2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé is beválasztották.