Idén ünnepeli jubileumát a Tatai Patara 1597 című történelmi fesztivál. A kerek évfordulón izgalmas programokkal várják az érdeklődőket a tatai várban és az Esterházy téren május 19-től. A hagyományőrző fesztivál minden évben pontosan rekonstruálja az 1597-es sikeres tatai ostromot és gróf Pálffy Miklós komáromi főkapitány hadicselét, mellyel sikeresen visszavették a várat.
?Mivel Tata négybástyás vára török kézen volt, visszafoglalására Magyarországon ismeretlen fegyvert vetett be, amelyet az itthon már jól ismert, a meglepetés erejével ható taktikával ötvöztek? ? mondta el Horváth Gábor dandártábornok a főkapitány tiszteletére állított emléktábla koszorúzásakor, május 19-én. A találékonyság, a kitartás és az újítás képessége vezetett odáig, hogy megnyílt előttük a várkapu, és sikeresen bevették a falakat. A fesztivál kezdetére visszaemlékezve megjegyezte, hogy a tíz évvel korábban rendezett, első Patara nagy sikert aratott, és azóta is számos nemzet hagyományőrző csapatai vesznek részt az eseményen.
Európa legjelentősebb török kori fesztiváljára ma már több országból érkeznek hagyományőrzők: képviselteti magát többek között Olaszország, Németország, Csehország, Lengyelország és Finnország is.
De miért pont patara?
Dr. Négyesi Lajos hadtörténész adta meg a választ a korábban rendezett sajtótájékoztatón: a patara szó Pálffy Miklós főkapitány jegyzetei között maradt fent, és valójában azt a ?petárdát? takarja ? persze, nem a mai értelemben vett petárdára kell gondolni ?, amellyel sikeresen berobbantották a kaput, és így visszavették a tatai várat a törököktől. Ezt a ?petárdát? több várostromnál is alkalmazták, azonban a tatai ostrom volt az egyetlen sikeres.
Történelmi mélységek Tatán
?A magyar történelemről szól a fesztivál: sok háborút elveszítettük, békeszerződésekben aláztak meg minket, de megmaradt az, ami ennél is fontosabb: a hősiesség emléke? ? hangsúlyozta Dr. Hóvári János, a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékbizottság elnöke. Hozzátette, hogy a történelmi események nem fejeződnek be akkor, amikor megtörténnek, azok lelkesítő erővel töltik meg a következő évszázadokat is. Mindenki tudja, milyen régen esett el Leonidász a perzsák elleni küzdelemben, beszélünk Hunyadi János hősiességéről, és Klapka Györgyről, arról a remek tábornokról, aki magyarországi németként vált nagy magyarrá, és aki zseniális katonatisztként az utolsó órákban is tudta, miként lehet a magyar érdekeket képviselni. A nagy tettek emlékei tovább élnek.
?Tata egy nagy háború jelentős helyszíne volt 1591 és 1606 között arra történt kísérlet, hogy az Oszmán Birodalmat német-római segítséggel kiűzzük Magyarországról. Ha sikerült volna, Magyarország sorsa szerencsésebben alakul. Ám sajnos az 1596-ban, Mezőkeresztesnél zajlott nagy ütközetet elveszítettük. Ez volt az a csata, ahol a nemzetközi haderővel szemben a magyarság képezte a derékhadat, mert ekkor az erdélyi hadsereg is a királyi Magyarország mellett harcolt. Veszítettünk, elveszett Eger, majd Kanizsa. De az az összecsapás, amelyre képes volt a Habsburg Birodalom hadereje a kiváló magyar parancsnokokkal, ezen a vidéken, a Dunántúlon visszanyomta a törököt, és így vált Tata a magyar védelmi vonal rendkívül erős várává. Tata őrizte Nyugat-Magyarországot? ? mondta el. Dr. Hóvári János nyomatékosította: nincs jövője egy olyan nemzetnek, amely nem tudja tisztelni történelmi örökségét. Hozzátette: jól képzett, büszke magyar tisztekre Magyarországnak a múltban is szüksége volt, és a jövőben is szüksége lesz.
A fesztivál idején ? ahogy az a történelemkönyvekben is áll ? a nemzetközi csapatokkal kiegészített magyar seregek a vár alatt állomásoznak sátraikban, fent a várban pedig mindegyik bástyát egy-egy török csapat védi. A vár bejárata előtt például íjászok, a rondellánál janicsárok sereglenek.
Nemcsak magyar hajdúk álltak sorba Pálffy csapatában. Körülbelül 2500-3000 ember vett részt az ostromban, a csata idején spanyol lovasok, vallon zsoldosok és németek is harcoltak. Talán nem a legjelentősebb ostrom volt az itteni ? tudtuk meg a magyar táborban ?, e harc különlegességét inkább a már említett módszer, a patara adta. Ez az első roham meglepetésként érte a törököket, akik a belső várban még egy egész napig védekeztek, de végül megadták magukat.
Kenyérkészítés és török kori irodalom egy helyen
Az idei évben 400 hagyományőrző és 300 néptáncos vesz részt az eseményeken, és a férfiak mellett a nőknek is kiemelkedő szerepük lesz, ugyanis a török sátorban még egy hárem is bemutatkozik. A bátor férfiak pedig erejüket is bizonyíthatják: bárki kipróbálhatja a bemutatók után a korabeli fegyvereket, a ruházatokat, részt vehet a táncjátékokon és még azt is megtapasztalhatja, hogyan termesztettek a 16. században búzát, és miként készült a kenyér.
Négyesi Lajos hadtörténész a korábban rendezett sajtótájékoztatón megjegyezte: idén teljesen más szemszögből rekonstruálják az eseményeket, ugyanis drámai játékot szeretnének bemutatni. Így nemcsak élő történelemórát tartanak a résztvevőknek, de a dramatizált formával hangot is adnak az adott kor irodalmának és zenei életének.
Programok a hétvégén
Az első nap a diákoké volt: május 19-én a Diák-Patarával indították el a programsorozatot, ez a nap mindenki számára ingyenes volt, az elsődleges cél ugyanis a történelem megszerettetése és az oktatás. A Diák-Patara rendkívül népszerű, egész osztályok is érkeztek.
A jubileumi Patarán a szombati események történelmi mustrával zajlanak, majd egy kis csatajelent következik, végül egy technikai bemutató, vasárnap pedig teljesen dramatizált formában kerül sor a petárdás robbanásra és a csatajelenetre. Emellett számos más programmal is készülnek a szervezők: lesz díszsortűz három helyen, a kornak megfelelő színielőadás, a magyar faluban pedig a búzacsíráztatástól kezdve a kenyérkészítésig minden megtanulható lesz. Az eseményen továbbá négy katonazenekar is fellép, a fesztivál végén, a főtéren pedig közös zenélést tartanak.
Takács Erzsébet/Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
