Török kori fürdőt tártak fel Tolnán

Tudomány

Török kori fürdő maradványait tárták fel a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeum régészei Tolnán. Az épület a kevés megtalált fürdő egyike az egykori török hódoltság területén. A maradványok a Malom utcában, egy romos ház bontásakor kerültek felszínre, a mentő feltárás ezután kezdődött el.

Török kori fürdőt tártak fel Tolnán. Fotó: Wosinsky Mór Múzeum
Fotó: Wosinsky Mór Múzeum

Korábban Tolna középkori városmagjának területén több török kori lelet is előkerült. A mostani feltáráson a leletek és az épületen belüli jelenségek alapján azonosították az 1570-es években épült török fürdőt. Az ásatáson az épület egy 6 × 6 méter belső alapterületű, forró vizes helyiségét tárták fel – az eredeti fürdő egy legalább 15 méter hosszú, L alakú, nyugat–keleti tengelyű, három helyiség alkotta épület lehetett, amely három további mai telek területén állt.

Ódor János Gábornak, a múzeum igazgatójának ismertetése szerint az épületből megmaradt egy 4,5 méter hosszú, három méter magas felmenő falszakasz egy ajtónyílás felével, a falon többszínű vakolat nyomaival, a délnyugati sarok falának egy része két méter magasságban és két pillér indítása, amely az egykori kupolát tarthatta. A padlószint alól – az ókori fürdőkre is jellemző – hipokausztumos jellegű fűtési rendszer nyomai kerültek elő faszenes, égett rétegekkel, szellőzőcsatornákkal, füstelvezető nyílásokkal.

A leletmentés során belül zöld mázas cső, kerámia, festett üvegablak és geometrikus díszítésű kőlapok töredékeit, valamint pajzs alakú ezüst szíjvéget hoztak felszínre. Emellett találtak a 16. századra keltezhető török akcsét (ezüstpénzt), valamint süttői vörös mészkő töredékeket, amelyek a fürdő ülőkéinek részei lehettek.

Az egykori fűtőtérben lévő, törmelékes rétegben talált leletanyag azt mutatja, hogy a török kor végén az épület fürdőfunkciója megszűnt, az 1686 utáni időből már nem kerültek elő leletek. Az ingatlan azonban nem pusztult el, egy 1820-ban készült térképen is látható az épülettömb, vagyis még százötven éven át lakóházként vagy fogadóként használták.

A múzeum igazgatója szerint a feltárás jelentőségét a fürdők viszonylagos ritkasága és a most kutatott épület jó állapotban megmaradt részei adják. A hódoltsági területen mintegy ötven török fürdőről van írott forrás, Tolna a hetedik – a vármegyében az első – település, ahol régészeti nyomai előbukkantak.

A tolnai feltárás helyét dokumentálást követően ideiglenesen visszatemetik, de megvan a lehetőség arra, hogy később bemutatóhelyet hozzanak létre a fürdőből.