Török-magyar történelmi emlékek a Hadtörténeti Múzeumban

A kiállítás bemutatja a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, és az azt követő csaknem 150 évet. Olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását - amely az év végéig lesz nyitva - Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
    

A tárlaton olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett bemutat XVI. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket.  A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulatának, a janicsároknak két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
    

A 145 hódoltsági év alatt Magyarország közepén 99 budai pasa működött, de csupán Szokoli Musztafa tevékenysége bizonyult maradandónak. Ő 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét.