Megfulladni egy ruhakupac alatt
Drakónnak köszönhették az ókori Athén lakói az i.e. VII. században Hellász egyik legjobban megírt, ám elég szigorúnak tartott törvényeit (innen a drákói törvény kifejezésünk). A legenda szerint i.e. 590-ben a görög hatóságok ünnepséget szerveztek a nagy törvényalkotó tiszteletére, hogy megemlékezzenek munkásságáról.
Egy ókori görög szokás szerint a közösség tagjai úgy mutatták ki tiszteletük jelét az adott ember irányába, hogy ruhadarabokat dobáltak felé. Drakón szerencsétlenségére olyan jól sikerült a művelet, hogy a több száz ruhanemű teljesen befedte a törvényalkotót, aminek következtében megfulladt ? tartja a legenda.
Haláláig szerette a pitét
I. Henrik angol király (1100-1135) rendkívüli módon rajongott az édes süteményekért. Hozzátartozói és orvosai gyakran figyelmeztették, hogy szervezetére károsan is hathat a mértéktelen étkezés. Igazuk lett: 1135-ben kedvenc desszertjének, a pitének túlzott bevitele okozta halálát.
Mindezek ellenére és a középkori átlagéletkort tekintve szép kort élt meg: 67 évesen hunyt el a ma Franciaországhoz tartozó Normandiában. Halála után szolgái egy levágott szarvasmarha bőrébe varrták, hogy megóvják királyuk földi maradványait a mielőbbi oszlásnak indulástól az Angliába tartó út során.
Leszúrta saját magát
I.e. 522-ben trónkövetelő lépett fel Perzsiában, és magához ragadta a hatalmat. A jog szerinti uralkodó, II. Kambüszész (i.e. 529-522) volt, akinek azonban sohasem adatott meg, hogy visszavegye a lázadó Szmerdisztől az őt megillető trónt.
Miközben a jogbitorló ellen készülődött seregével a király, véletlenül combon szúrta magát, s a fellépő szövődményekbe rövidesen bele is halt. A hagyomány szerint azon a helyen történt mindez, ahol korábban leszúrt egy felszentelt bikát, s az istenek így büntették meg.
Bikába zárva Phalarisz egy Szicília déli részén fekvő kisvárosban, Akragaszban uralkodott az i.e. VI. században. Főként kegyetlen-kedéseiről volt ismert. Néhány meg nem erősített forrás szerint éhségét olykor csecsemőkkel is csillapította.
Akik keresztbe tettek a városvezetőnek, gyakran egy bika alakú bronz tartályban találhatták magukat, amelyet alulról tűzzel melegítettek. Phalarisz ilyen esetekkor élvezettel hallgatta, ahogyan a bika "bőg" 16 éves terrorja után egy csapat lázadó megdöntötte uralmát, s belülről is megcsodálhatta bronzalkotásának szépségeit.
Ne aludj el főzés közben!
Iovianus, a perzsák elleni hadjárat egyik légiójának vezetője a birodalmi hadsereg segítségével került Róma császári trónjára (i.sz. 363-364), mindössze 31 évesen. Egy alkalommal úgy döntött, hogy éjszakai grillezésbe fog a szobájában, hogy éhségét csillapítsa. Belegondolva, kissé furcsa ötlet ez egy 32 éves császártól, akinek szolgák hada lesi minden kívánságát. Másnap a főzőlapon találták a megégett császár maradványait.
Iovianus szerencsétlen halálára az idők során a történetírók, majd a történészek több magyarázatot is találtak. Elképzelhető, hogy a zárt térben való sütögetésből eredő szén-monoxid mérgezés végzett Róma első emberével, más nézet szerint a frissen festett szobájának falából felcsapó mérges gázok olthatták ki életét. Egy harmadik elmélet szerint bolondgombát evett a császár.
Dolga végeztekor sincs biztonságban a császár
Caracalla (i.sz. 198-217) római császár 211-ben minden szabad, a birodalom határain belül élő embernek megadta a római polgárjogot. Tettét nem a liberalizmus nemes szándéka vezette, csupán az adókból befolyó jövedelmeket szerette volna megnövelni.
A római polgárjoggal jövő megtiszteltetés mellett járó megemelkedett adó sokaknak nem tetszett, s egyikük ezt a császár tudtára adta. A személyes testőrségéből származó merénylő szíven szúrta az éppen az út mellett vizelő Caracalla császárt.
A császár és a kukacok
A dák születésű Galerius császárra (305-311) a történelem úgy emlékszik, mint a keresztény vallás egyik legnagyobb gyűlölőjére és a birodalom keleti határainak kitolójára, hiszen uralma alatt érte el a birodalom keleten a valaha volt legnagyobb kiterjedését.
A császár 311-ben egy súlyos és elég ritka betegség-kombinációban halt meg: bélrák és Fournier-üszkösödés végzett vele. Az utóbbi egy különösen undorító betegség, a nemi szerveket támadja meg, ahol férgek és kukacok telepednek meg.
Nem haldoklik, halott
Tiberius (i.sz. 14-37), a korai római császárok egyik legnagyobbika 77 éves korában hunyt el. A Julius-Claudius dinasztia megalapítója hibái ellenére sikeresen vitte tovább Augustus hagyatékát. Augustus császár veje látszólag természetes halállal halt meg.
Az idős császár halálára több elmélet is született. Az egyik szerint, miután bejelentették halálhírét, még felébredt, ám utóda, Caligula egy párnával gondoskodott róla, hogy az aggastyán visszatérjen a másvilágra, s végérvényesen az igazak álmát aludja.
Olvadt aranyat ivott
Az időszámításunk szerint 253 és 260 között uralkodó Valerianus császár uralmának nagy részét a perzsákkal való hadakozással töltötte. Az uralkodó képtelen volt felvenni a harcot a jól szervezett keleti ellenséggel, s 260-ban az emesszai ütközetben a 71 éves császár Sápúr fogságába került. Fia kísérletet sem tett apja kiszabadítására, s a legyőzött császár fogságban fejezte be életét.
A legenda szerint a keleti fogság évei alatt minden reggel Valerianusnak kellett felsegítenie lovára a perzsa királyt. Halálát is Sápúr okozta, amikor arra kényszerítette, hogy forró, olvadt aranyat igyon az aggastyán. Majd a perzsa király az ellenséges császár holttestét szalmával tömte ki, s trófeaként mutogatta.
A magyar példa
Az előbbi haláleseteket, s kegyetlen kivégzési módokat olvasva bizonyára sokakban felmerült, hogy sajnos mi, magyarok sem vagyunk híján a kegyetlen bosszúnak. Az 1514-es parasztlázadás vérbefojtása után annak vezetőjét, székely Dózsa Györgyöt a korabeli leírások szerint a bosszúszomjas nemesek tüzes trónra ültették, s tüzes koronát tettek a fejére. Valószínűleg a trón nem, csak a korona lehetett tüzes vasból.
A legenda szerint a meztelenül "megsütött" Dózsát a szolgák tüzes karókkal szurkálták, s híveit arra kényszerítették, hogy húsából lakmározzanak.
