Történelmi emlékhely a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében olyan, a nemzet vagy valamely velünk élő nemzetiség történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszín, amelyet a kormány rendelettel történelmi emlékhellyé nyilvánít. A mostani döntéssel 62 történelmi emlékhely van Magyarországon, köztük Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szülőháza. A lista a Fejér vármegyei Kápolnásnyéken, a Vörösmarty u. 31. szám alatt lévő kápolnásnyéki Vörösmarty Mihály-emlékházzal bővül.
A ház egykor a Nádasdy család grófi ágának gazdatiszti háza volt. Vörösmarty Mihály (1800–1855) költő, író, műfordító, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja, illetve az irodalmi élet felemelésével foglalkozó, több mint egy évszázadon át működő Kisfaludy Társaság alapító tagja volt. A filozófiai tanfolyamot és jogot végzett, mindeközben a Perczel család nevelőjeként dolgozó Vörösmarty 1825-ben tett szert országos hírnévre a Zalán futása című eposzával. Ezt követően költőként, íróként, szerkesztőként tevékenykedett, ekkortájt, 1836-ban írta a Szózatot is. Az 1830-as évek végére az ország legismertebb irodalmáraként tartották számon. Nem maradt ki az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcból sem, Kossuth támogatója volt, még képviselői tisztséget is vállalt. A szabadságharc leverése után bujdosni kényszerült, 1850 során kegyelmet kapott. A hányattatások következtében egészsége megromlott, 55 éves korában halt meg, sírja a Fiumei úti sírkertben található.
A Vörösmarty-emlékházba látogatók családos és csoportos programokon, tárlatvezetések vagy múzeumpedagógiai foglalkozások segítségével ismerkedhetnek meg a reformkor meghatározó alakja, Vörösmarty Mihály életével, munkásságával.
Nyitóképen a Vörösmarty Mihály Emlékház.
