A Párizsi Tanács, a fővárosi közgyűlés kedden járult hozzá, hogy kérelmezi az államtól a híres bazilika számára a történelmi műemlék (monument historique) minősítés megadását, amellyel az épület a legmagasabb védelemben részesül.
A főváros északi részében, a Montmartre dombon álló, fehér kőből, neobizánci stílusban emelt, 85 méter magas épület a párizsiaknak ugyanúgy a kedvenc helye, mint ahogyan kihagyhatatlan célpont a turisták számára. A bazilika rektora szerint évente megközelítőleg 11 millióan látogatják.
A minősítés megadásának késlekedése a párizsi polgármesteri hivatal tulajdonában lévő, Jézus Szent szívének szentelt imahely kényes történelmében keresendő.
A bazilika építésének terve a Poroszországgal vívott háború (1870) és a párizsi kommün (1871 márciusa–májusa) után született meg. 1873-ben a konzervatív többségű nemzetgyűlés, a parlament alsóháza közhasznú létesítménynek minősítette a létesítményt. „Az építmény már a kezdetektől az ortodox katolikusok véleményét tükrözte, akik meg akarták fékezni a forradalminak tartott északkelet-párizsi kerületet, s egyben büntetést kiszabni az 1871-es kommünért és az összes forradalomért 1789-tól kezdve” – mondta Eric Fournier, a Paris-I Panthéon-Sorbonne Egyetem előadó tanára. Azóta az igen hosszú idő alatt felépített (1875–1923) bazilikát a kor megtorló politikai moráljával kapcsolják össze, amely számos vita forrása volt politikusok és történészek között, egészen a keddi közgyűlési vitáig.
Raphaelle Primet kommunista közgyűlési képviselő szerint a megtorlás gyümölcse a holttestek fölé emelt gyűlöletes vallási építmény létrehozása volt, és a minősítés sérti a kommünárok emlékét. A párizsi felkelésben becslések szerint megközelítőleg harmincezren haltak meg.
A magát baloldalinak valló Eric Fournier viszont arra mutatott rá, hogy ez az emlékezetpolitikai vita csupán utóvédharc,
„amikor látjuk, hogy mennyire népszerű lett az évek során a műemlék”. Karen Taieb, a városháza műemlékfelügyeleti szervének helyettes vezetője hozzátette, hogy a minősítés a Louise Michel térre is vonatkozik, amely a kommün egyik jeles személyiségének a nevét viseli.
A védett műemlékké nyilvánítás a gyakorlatban annyit jelent, hogy az épületben szükséges esetleges munkálatok költségének 40 százalékát a regionális műemlékvédelmi hatóság viseli, szemben a 2020-ban elnyert, alacsonyabb szintű minősítés keretében finanszírozott 20 százalékkal – mutatott rá Taieb asszony.
Stéphane Esclef atya szerint a legfontosabb tervek, amelyeknek a végrehajtását szeretnék elérni, az akadálymentesítés és a Caivaillé-Coll által készített, hat éve siralmas állapotban lévő orgona renoválása. A pap az altemplomot is meg szeretné nyitni a látogatók előtt, amely jelenleg le van zárva, mivel a lejárat nem biztonságos tömeges használat esetén. Párizs XVIII. kerülete most azt szeretné elérni, hogy felvegyék a Sacré-Coeurt az UNESCO világörökség listájára.
Nyitókép: a párizsi Szent Szív-bazilika. Fotó: Hemis via AFP/Barrere Jean-Marc
