Több mint fél évszázaddal Igor Talankin 1969-ben forgatott szovjet életrajzi drámája után Csajkovszkijról, valamint a brit Ken Russell Zenerajongók című 1971-es provokatív filmje után Kirill Szerebrennyikov nem a világhírű zeneszerzőt, hanem a feleségét helyezte az alkotása középpontjába. A történet szerint Csajkovszkij azért vette feleségül a nőt, hogy a házassággal leplezze homoszexualitását. „Ez nem életrajzi film, nem Csajkovszkij a főszereplő. Életének néhány epizódjáról szól, és egy nőről, aki megőrült érte ” – mondta a rendező. Hozzátette: „A film a nő verzióját mutatja be az eseményekről, és ez azért érdekes, mert Antonyina Miljukova egy teljesen elfeledett személyiség.”
Kirill Szerebrennyikov szerint a Csajkovszkijról készült szovjet életrajzi film borzalmas hazugság volt.
Oroszországban Csajkovszkij egy olyan emlékműnek számít, mintha nem szenvedett volna, mintha nem lett volna magánélete,
s az oroszok semmit nem tudnak arról, hogyan is élt. A Le Monde című napilap kritikája szerint a film a valaha forgatott legerősebb allegória az orosz nép elidegenedéséről egy olyan hatalomtól, amely mindig maga alá akarta gyűrni.
A két és fél órás film a zeneszerző temetésével kezdődik. Amikor megérkezik a felesége, Csajkovszkij (Odin Biron) felkel a ravatalról, hogy elmondja neki, mennyire gyűlöli. Ettől kezdve
a filmben egy különös viszony története bontakozik ki, időnként realista, máskor álomszerű jelentekben.
A 26 éves Aljona Mihajlova által alakított Antonyina azért iratkozik be a moszkvai konzervatóriumba, hogy közel kerülhessen a férfihez, akibe első látásra beleszeretett. Megírja neki, hogy vagy a felesége lesz, vagy nem él tovább. Csajkovszkij először visszautasítja, majd szerződést ajánl a lánynak: azzal a feltétellel veszi el, ha Antonyina beleegyezik egy szenvedélymentes házasságba, miután a férfi nem képes szerelemmel szeretni. Az elvakult és romantikus Antonyina elfogadja az ajánlatot. Sógorától tudja meg később, hogy Csajkovszkij szívesebben tölti az idejét fiatal férfiak társaságában, mint nőkkel.
A zeneszerző rövid együttélés után hiába távolodik el a feleségétől, miután számára kínlódás a fizikai együttlét, Antonyina soha nem fogadja el, hogy férje csapdába csalta, és nem szereti. Elutasít minden válási ajánlatot, amelyet Csajkovszkij ügyvédek és a testvérei közvetítésével tesz a nőnek.
A keserű hangvételű film nem kíméli egyik szereplőt sem, mindketten a saját szenvedélyüktől szenvednek, és kegyetlenek a másikkal egy képmutató és egyre kaotikusabb társadalomban.
Csajkovszkij kolerában hal meg, felesége megőrül és elmegyógyintézetben végzi a 1917-es októberi orosz forradalom kitörésekor.
A 19 alkotást bemutató Un Certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatás nyitófilmje,
a Tirailleurs egy szenegáli apa és fia története az első világháborúban, akiket a gyarmattartó Franciaország 1917-ben arra kényszerít, hogy a franciák oldalán harcoljanak a németek ellen.
Több százezer afrikaihoz hasonlóan a fiatal Thiernót (Alassane Diong) is elfogják és besorozzák a franciák, az Omar Sy által alakított apja pedig önként jelentkezik a hadseregbe azért, hogy vigyázzon a fiára. A fulbe pásztorok a frontvonalba kerülnek, hogy egy számukra teljesen ismeretlen és hideg országban francia egyenruhában harcoljanak. Omary Sy végig az anyanyelvén, az Afrika nyugati részén beszélt fulbe nyelven játszik.
„Nem ugyanúgy emlékezünk, de közös a történelmünk” – mondta a Lupin című francia sikersorozatból is ismert Omar Sy a film díszbemutatóján. A színész a filmben producerként is közreműködött.
A háború kegyetlenségén túl a film középpontjában az apa és fia összetett viszonya áll.
Bakarynak, az apának egyetlen célja, hogy élve hazavigye a fiát, aki viszont apjának ellentmondva egyre lelkesebbé és ambiciózusabbá válik a francia hadseregben.
A Franciaországban csak szenegáli lövészeknek nevezett, a gyarmatosított afrikai országokból besorozott katonák mintegy 200 ezren voltak, s közülük megközelítőleg 30 ezren elestek az első világháborúban, de pontos számok a mai napig nem állnak rendelkezésére, miután a történelemkönyvek alig emlékeznek meg róluk. A katonai egységet 1960-ban oszlatta fel a francia hadsereg.
Nyitókép: A Tirailleurs (Lövészek) film stábja Cannes-ban: Jonas Bloquet, Alassane Diong, Omar Sy és a rendező Mathieu Vadepied. Fotó: Photo12 via AFP/Jacky Godard
