A pontatlanságok ellenére az ír Jonathan Rhys Meyer főszereplésével készített sorozat sikeresen alkotta újra VIII. Henrik és korának atmoszféráját, véli Tracy Borman, a Historic Royal Palaces egyik szakértője. A történésznő egyébként dicsérte a műsort, mert szerinte az sokakban keltette fel az érdeklődést a brit történelem iránt.
Mások azonban nincsenek ennyire elragadtatva, és korábban már többször, minden lehetséges szempontból össztűz alá vették a műsort. Így egyesek a Showtime amerikai kábelcsatornát szidták, mert szerintük a szereplők késő Erzsébet-kori kosztümöket viselnek, és viktoriánus-kori kocsikban utaznak. Borman elismeri: igenis vannak pontatlanságok a műsorban, ám az összhatásában lenyűgöző lett. A Daily Telegraph-nak adott interjúban arról is beszélt, hogy "bár a forgatókönyvírók szabadon bántak a tényekkel, sikeresen alkották újra a feleségfaló király korát".
David Starkey, a korszak egyik legismertebb kutatója is elégedetlen: szerinte a hibákkal és pontatlanságokkal teli széria egyszerűen borzalmas. Elmondása szerint szégyenteljes, hogy a BBC közpénzt adott egy olyan történelmi drámára, amely nyíltan vállalta, hogy lebutítja a történelmet az amerikai közönség számára. Emellett neki az sem tetszik, hogy a filmbeli király továbbra is fiatal, és semmiben nem emlékeztet a kései portrékra, amelyeken egy megkeseredett, túlsúlyos, pufók uralkodó bazsalyog a festőkre. Borman szerint azonban mindez még hátra van: a széria harmadik évadától lesz érezhető az a változás, amely az uralkodó legpokolibb évét követte.
Mások sincsenek a tökéletes pontosság mellett: Ben Stephenson, a BBC drámai osztályának új vezetője szerint egy hasonló széria feladata a szórakoztatás, és nem a hihetetlen pontosság. Ha a néző ugyanis az utóbbira vágyik, dokumentumfilmeket néz a tévében - véli.
