A társadalmi átalakulás elsődleges gazdasági feltétele volt az állami tulajdon arányának radikális csökkentése. Ennek két módja kínálkozott: az állami tulajdonú vállalatok értékesítése és új magánvállalkozások létrehozásának ösztönzése. Az állami tulajdonban lévő vállalatok, üzletek privatizációja terén a volt szocialista országokban általában a kuponelv érvényesült: a tulajdon a vállalat dolgozóira szállt, azok arányosan (a részvényeket helyettesítő, de azokra emlékeztető) kuponokat kaptak. A magyar kormányzat más utat választott: az eladást. Remélte, hogy ezzel valódi tulajdonosokat nyer, s egyúttal az értékesítési bevétellel csökkentheti a költségvetési deficitet is. Az állami tulajdon kezelésére és értékesítésére létrehívta az Állami Vagyonügynökséget. A vállalatok értékesítése, a törvényt és a hivatal megszervezését követően, 1990 nyarán indult meg. A vállalatok értékesítésének adatai: 1990-ben 37 db (7,2 milliárd Ft), 1991-ben 180 db (21,7 milliárd Ft), 1992-ben 329 db (21,3 milliárd Ft), 1993-ban 650 db (67,2 milliárd Ft). 1990-ben törvény hozta létre az előprivatizáció intézményét, elsősorban az üzletek, illetve azok bérleti jogának árverés útján történő értékesítésére. 1991-ben már 4066 db üzletet értékesítettek, 1992-ben 3571 db-ot. A Németh-kormány idején kialakított privatizációs alapelveket és intézményeket az Antall-kormány továbbfejleszti. 1991-től részletfizetést és kedvezményes egzisztenciahitelt nyújt a vásárlóknak, 1992-ben lehetővé teszi, hogy kárpótlási jeggyel is fizethessenek. 1992 októberében a tartósan állami kezelésben maradó vállalkozások tulajdonosai feladatainak ellátására létrehozzák az Állami Vagyonügynökség Részvénytársaságot. A mezőgazdaságban a privatizáció szorosan összefüggött az 1990 szeptemberében kibontakozó kárpótlási akciókkal. Ennek következtében nemcsak átalakultak a szövetkezetek, hanem a földterület jelentős része magántulajdonba került. Máig nincs tudományos megalapozottságú áttekintésük arról, hogy a mezőgazdaság termelőképességében, a versenyképes ágazatok kialakulásában, illetve késésében milyen szerepet játszik 1990 után az adott formában végbemenő tulajdonlási váltás. A tény: szövetkeztek átalakulása 1992 végéig befejeződik. A tagok mintegy 15%-a lép ki, és 200 új szövetkezet alakult.
