Még nem André de Tothnak hívták, hanem Tóth Endrének, és még nem volt „Hollywood utolsó félszemű rendezője”, akit Bertrand Tavernier, Martin Scorsese és Quentin Tarantino is olyan sokra tartott. Filmkedvelő polgári család sarjaként 1913-ban született Makón. Sikertelen színműírói próbálkozásait követően a drámaíró Molnár Ferenc és a költő Babits Mihály vette pártfogásába. Nekik köszönhetően látogatott el a budapesti Hunnia Stúdióba, s rögtön igazi tehetségnek bizonyult. Tudását utazásai során tökéletesítette: Londontól, ahol a brit filmipart megalapozó Korda testvérek munkatársa volt Berlinen át Hollywoodig jutott, ahonnan visszatért Budapestre.
Olvasta már? Tóth Endréről és más filmrendezőkről, akik az Osztrák–Magyar Monarchiából Hollywoodig jutottak, itt írtunk.
1939-ben zsinórban öt filmet forgatott: krimit (5 óra 40), női történetet (Két lány az uccán), történelmi életrajzot (Semmelweis), kémfilmbe oltott melodrámát (Toprini nász) és tantörténetet (Hat hét boldogság). Ezek nyitották meg számára Hollywood kapuit, ahova a fasizmus erősödése és a világháborús fenyegetettség idején sok honfitársához hasonlóan emigrált.
Saját elmesélése szerint mindent hátrahagyva – az autóját például a Keleti pályaudvar előtt, benne a kulccsal – távozott Budapestről.
Hollywoodban André de Toth néven számos híres háborús filmet, westernt és film noirt rendezett, és a legenda szerint ő adta a Charles Buchinsky nevű fiatal színésznek a Bronson nevet. Érdekesség, hogy mivel gyermekkorában elveszítette egyik szeme világát, félszeműként, csökkentett térlátással is képes volt szobrászként is kiemelkedőt alkotni. Egyik művét a Vatikánban őrzik, és ő volt a rendezője az egyik első amerikai 3D-s játékfilmnek is (Panoptikum – A viaszbabák háza).
Napjainkban különösen izgalmas felidézni a 2002-ben elhunyt rendező kevéssé ismert, ígéretes pályakezdését. Filmjei korát megelőző módon modernek vizuálisan és témaválasztásukban is. Semmelweis Ignácról készített alkotása a mai napig az egyik legjobb magyar életrajzi film.
A Két lány az uccán restaurálása 2010-ben Martin Scorsese és a Lumière Intézet kezdeményezésére a The Film Foundation World Cinema Projectje keretében valósult meg, erről Scorsese egy videóinterjúban nyilatkozott, melyet most közzétett a Nemzeti Filmintézet.
A további négy Tóth Endre-filmet a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak szakemberei újították fel digitálisan 2022-ben.
A restaurált filmek legjelentősebb fesztiválját, a Lumière Fesztivált Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál művészeti igazgatója és Bertrand Tavernier világhírű francia rendező hívta életre. Programjában 2017 óta rendszeresen szerepelnek restaurált magyar filmek (2017: Körhinta, 2018: Hannibál tanár úr, 2019: Az ötödik pecsét, Ők ketten; 2020: Sodrásban, 2021: Fényes szelek) a Lumière Intézet és a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság együttműködésének köszönhetően. Idén először mutatnak be öt magyar filmet a válogatásban. Thierry Frémaux szeptemberben a Budapesti Klasszikus Filmmaraton vendége volt.
A hétvégén kezdődő Lumière Fesztiválon személyesen részt vesz Káel Csaba kormánybiztos, Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója és Bódizs Tamás, a Nemzeti Filmintézet – Filmlabor igazgatója. A fesztiválhoz kapcsolódó klasszikus filmvásáron és szakmai programokon a filmintézet szakemberei bemutatják a filmmegőrzési és -restaurálási fejlesztéseket, tárgyalásokat folytatnak a magyar filmörökség külföldi terjesztéséről forgalmazókkal, televíziócsatornákkal és filmmúzeumokkal, megosztják a Tóth Endre-filmek felújításával kapcsolatos tapasztalatokat, továbbá a filmlabor bemutatja a digitalizálási és restaurálási szolgáltatásait a nemzetközi szakmabelieknek.
Nyitókép forrása: Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum
