A kezdeményezés hatalmas sikert aratott: három hét alatt több, mint 380 ezer kattintás érkezett a szabadon elérhető tartalmakra. A legmagasabb nézettséget a rövidfilmek, ezen belül is a Budapest ? vagy más városok ? történetéhez kapcsolódó, háború előtti filmritkaságok érték el. A listavezető több mint 42 ezres kattintással az 1916-os Budapestet megörökítő dokumentumfilm, amelyre csak néhány éve találtak rá osztrák kutatók. Emellett 24 ezres nézőszám felett jár a békebeli és az ostrom utáni Budapest megrendítő képeit egymás mellé helyező, 1947-ben betiltott Budapest tragédiája című rövidfilm. Több mint 13 ezren voltak kíváncsiak a Látta-e már Budapestet télen? című hangulatos 1940-es filmetűdre, de tízezer körüli járnak az olyan helyi érdeklődésre is számot tartó történeti ritkaságok is a két háború közötti korszakból, mint Kincses Kolozsvár, a Tata, a tavak városa, vagy a lakihegyi rádióadót bemutató kultúrfilm.
Nagy érdeklődést váltottak ki a válogatás legrégebbi filmjei, a Lumi?re fivérek Budapesten forgatott ősfilmjei 1896-ból éppúgy, mint az újabb dokumentumfilmek közül Szemző Tibor különleges technikával készült Csoma legendáriuma vagy André de Toth (Tóth Endre) Két lány az uccán című 1939-es, de ma is aktuális témákat boncolgató filmje.
A játékfilmek mezőnyét tízezer körüli nézőszámokkal olyan stabil közönségkedvencek vezetik, mint Keleti Márton megunhatatlan vígjátéka, A tizedes meg a többiek, vagy a már több mint három évtizede kultfilmnek számító Megáll az idő. Sokan ragadták meg az alkalmat, hogy megnézzék a 100 éve született Fábri Zoltán frissen felújított filmjeit, a Körhintát, Az ötödik pecsétet, az Isten hozta őrnagy úr!-at. Nagy volt az érdeklődés a háború utáni magyar filmgyártás első világsikere, Radványi Géza 70 éve készült, tavaly teljeskörűen felújított Valahol Európában című alkotása, illetve a 90 éve született Dargay Attila rajzfilmje, a Szaffi iránt. Meglepően sokan kattintottak az Oscar-díjas Kertész Mihály legrégebbi, egyben egyetlen máig fellelt magyar alkotására, az 1914-es A toloncra. A filmet kalandos hazatérése után pár évvel ezelőtt a Filmalap támogatásával újították fel.
A közönség és a sajtó pozitív reagálása azt bizonyítja, hogy jelentős igény van a magyar filmtörténet értékeinek online elérése iránt. Ezért a filmek szabad hozzáférését a Filmarchívum a magyar kultúra napjáig, január 22-ig meghosszabbította és idén elkezdi egy Magyarországon megfizethető áron hozzáférést biztosító online filmkölcsönző-rendszer (VoD) kialakítását, valamint a filmrészletek szakmai felhasználását segítő ?online clip licensing? oldal kiépítését is.
Az egyes filmeket január 22-ig közvetlenül a www.filmarchiv.hu oldalról is el lehet érni.
