Tovább színesedik a kismegyeri hadijáték
(MTI) ? Az 1809-es, hol győriként, hol kismegyeriként emlegetett ütközet történéseit és korát felelevenítő eseményen "nem magának a csatának állítunk emléket, hanem az abban elesett hősöknek, legyenek akár franciák, akár császáriak, akár magyar nemesi felkelők" ? mondta Simon Róbert Balázs, Győr gazdálkodásért felelős alpolgármestere, aki Kismegyer képviselője a városi közgyűlésben. Követik ezzel az 1897-ben állított, 2009-ben egy barbár rongálás után városi támogatással és közadakozásból felújított emlékmű mutatta példát, amely az ütközetben elesett mintegy háromezer ember emléke előtt tiszteleg.
A csata kétszáz éves évfordulóján vált igazi helyi nagyrendezvénnyé a hadijáték, amelyen hagyományőrzők, tavalytól pedig már lovasok is bemutatót tartottak.
Délután fél háromtól gyerekprogramokkal várják a Pándzsa-patak mellé, az egykori csatamezőre érkező vendégeket, majd négy órakor tárogatószó jelzi a megemlékezés kezdetét. A történelmi zászlók bevonulása után elhangzik a magyar, a francia és az egykori császári himnusz, majd az ünnepi beszéd és a koszorúzás következik. Ezt követően kezdetét veszi a lovas, este hatkor pedig a másfél órás hadijáték. Előbbi négy képben mutatja be a lovasságot; előbb a pápai huszárok járnak lovas karusszelt, amelyet egy huszáresküvő, majd egy szilaj pusztaötös követ, a sort pedig "különböző huszárcsínyek" zárják. Ezt szekérátugrást, rönkhúzást, teli zsák cipelését is magában foglaló ügyességi bemutató követi.
A csatát 30?40 császári és 40?50 francia katonaruhás hagyományőrző eleveníti fel; ötödük a határon túlról érkezik.