Szeptember 14-én került sor az 1956-os forradalom és szabadságharc központi (állami) emlékművére idén kiírt pályázat győztes tervének ismertetésére a Fővárosi Tervtanács előtt.
Az Építészfórum beszámolója szerint két opponens, Lugossy Mária szobrászművész és Reimholz Péter építész is elmondta észrevételeit a tervezett emlékműről. Lugossy Mária kifogásolta, hogy a tervezett építmény "keveseket szólít meg, hiába trendi", illetve bírálta egy központi emlékmű koncepcióját. Párhuzamba állította a mostani tervet az Időkerékkel, ami állami pénzből épült meg, drága volt és nem működik. Méltatta ugyanakkor a tervben megfogalmazott szobrászi gondolat erejét. Reimholz Péter opponenciájában a szerkezeti megoldások esetlegességét, következetlenségeit bírálta.
Az opponenciákat követő beszélgetés során a tervezett emlékmű túlzott "intellektualitása", történet-nélkülisége lett vita tárgya. Egyes vélemények szerint például a mű lényegét jelentő cölöperdő a forradalom leverése után állított akasztófák tömegét idézi.
A testület végül a kifogásolt részletek javítását, a terv továbbfejlesztését javasolta az alkotóknak, megkérve őket az eredmény tervtanács előtti bemutatására.
