A Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek projekt keretében kidolgozott és a projekt meghosszabbításának köszönhetően ingyenesen elvégezhető továbbképzések kihelyezett tantermi képzések formájában valósulnak meg idén nyáron és ősszel is az ország különböző pontjain, Esztergomban, Kecskeméten, Ópusztaszeren, Sátoraljaújhelyen és Tatán.
A 30 órás akkreditált továbbképzés tematikája átfogónak mondható, hiszen igyekszik lefedni minden olyan fontosabb területet, amely segíti a munkatársakat az intézmény szakszerű képviseletében és támogatja a szervezeten belüli együttműködést, a verbális és non-verbális kommunikáció eszközeinek alkalmazását.
A szemléletformáló, ugyanakkor a gyakorlati munkában is jól hasznosítható ismereteket közvetítő továbbképzéseken a saját kulturális intézményükben frontszemélyzeti feladatokat ellátó munkatársak, köztük a teremőrök, pénztárosok, múzeumi boltok munkatársai, múzeumpedagógusok és kommunikációért felelős kollégák vesznek részt. Oldott légkörben, kis csoportokban, elméleti előadások és szituációs gyakorlatok segítségével tudják elsajátítani és gyakorolni a látogatókkal illetve a munkatársakkal történő hatékony kommunikációt.
A Kuny Domokos Múzeumban 2020. augusztus 17-én indult tatai továbbképzésre Komárom-Esztergom megyei muzeális intézmények frontszemélyzeti munkatársai érkeztek, a múzeum iránti elkötelezettséget mutatja, hogy volt a résztvevők közt olyan is, aki naponta ingázik Budapestről tatai munkahelyére. Zádor Viktória oktatásszervező által átadott praktikus tudnivalók után a személyes hangvételű bemutatkozó körben a résztvevők megismerhették egymás motivációját, képet kaptak róla, hogy ki miért dolgozik múzeumi területen, milyen pozitív vagy negatív múzeumi élmények érték korábban.
A képzést felvezető előadásban Pacsika Márton, a MOKK disszeminációs referense az ókori előképektől indulva a Wunderkammereken és az identitást reprezentáló 19. századi nemzeti múzeumokon keresztül a demokratikus és látogatóközpont múzeumokig, sőt a mindenki számára elérhető és hozzáférhető gyűjteményeit újra és újra újabb kontextusba helyező, részvételiségen alapuló „radikális múzeumig” a múzeum mint intézmény evolúcióját, a múzeumi működés korszakonként változó hangsúlyait és célcsoportjait tekintette át.
Az emblematikus, elgondolkodtató, olykor meghökkentő külföldi esetek felsorakoztatása során szóba és képbe kerültek például a baszkföldi Bilbao rozsdaövezetét turisztikai attrakcióvá átformáló, és ezzel Bilbao-hatást kiváltó Guggenheim Múzeum vagy a fogyatkozó kőolajkészletüket ajövőbeni turizmus megalapozásával és múzeumi gigaberuházásokkal ellensúlyozni igyekvő arab olajhatalmak is.
A profitábilis, közösségi és/vagy szakmai szempontoknak megfelelő múzeumi szolgáltatások érintőleges tárgyalása, és ezáltal a múzeumvezetési és működtetési szempontokokba történő belekóstolás után kreatív csoportmunka következett szintén Pacsika Márton vezetésével.
Képzeletbeli múzeumokat alapítottak a résztvevők az adott intézmény küldetését, célcsoportjait, gyűjteményeit és szolgáltatásit lehatárolva, majd reflektálhattak egymás elképzeléseire.
Az első képzési nap második része is a reflexiókkal, illetve önreflexióval, a frontszemélyzetben dolgozók öntudatra ébresztésével folytatódott. Bajzáth Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum korábbi munkatársa és martonvásári Agroverzum Tudományos Élményközpont jelenlegi vezetője interaktív kérdésekkel vezette rá a résztvevőket arra, hogy mi mindenre lehet asszociálni a múzeumokról, milyen múzeumokat ismernek illetve kedvelnek, milyennek látják saját múzeumunkat, mit tartanak az erősségének, mit gondolnak egyáltalán a látogatóról.
A látogatói igények és a látogatóközpontú szemlélet körüljárása után a látogatómenedzsment, a látogatói élmény tökéletesítésének elemei kerültek terítékre egészen az alapokig lebontva, például hogy hogyan segíthetjük a látogató tájékozódását az online múzeumi térben és aztán a helyszínen milyen kommunikációs eszközökkel és hogyan lehet megfelelően élni.
Mindezzel összhangban történt a múzeumi frontszemélyzet feladatainak áttekintése a napi rutin tennivalóktól kezdve az eseti feladatokon át a rendkívüli vészhelyzetek kezeléséig. A csapatmunka kapcsán szó esett az egymás megfelelő informálását, az információk rendezését és a munkavégzés rendjét segítő megoldásokról, dokumentumokról (pl. rendezvény adatlap, Ügyeleti Napló, Kommunikációs Szabályzat, rendszeres értekezletek, vezető teremőr, frontszemélyzetet koordináló munkatárs) is. Mindennek megtárgyalására testre szabott módon, a továbbképzés résztvevőit dialógusba vonva, a Kuny Domokos Múzeum konkrét működésének mozzanatait, az esetleges nehézségeket őszintén feltárva került sor.
A továbbképzés hátralévő három napján szó lesz még a frontszemélyzeti munkát segítő további módszerekről is, például a stresszkezelésről vagy a vészhelyzetek kezeléséről. Tárgyalásra kerülnek a frontszemélyzeti normák, alapértékek, viselkedési formák, az elköteleződés és az elkötelezettség kérdése is.
Kommunikációs trénerek vezetésével a hiteles és hatásos kommunikációt támogató helyzetgyakorlatokban modellezik a működés során felmerülő problémákat és az ezekre adható lehetséges megoldásokat, az általános és a speciális igényű látogatókkal kapcsolatos kommunikációt és problémakezelést, az idegennyelvű kommunikáció alapjait. Végül a képzés írásbeli tesztből és szituációs gyakorlatból álló vizsgával és tanúsítvány átadásával zárul.
A MOKK a kihelyezett múzeumi helyszíneken megvalósuló és az adott intézmény speciális adottságait is figyelembe vevő Frontszemélyzet továbbképzést a későbbiekben is szeretné képzési palettáján tartani költségtérítéses formában.
A továbbképzéssel kapcsolatban bővebb információ és árajánlat a MOKK Oktatási csoportjától kérhető az alábbi e-mail címen: kepzes.mokk@skanzen.hu.
A MOKK által idén szervezett továbbképzésekről az alábbi oldalon tájékozódhat. A MOKK kulturális szakembereknek szóló teljes képzési palettája itt tekinthető meg.
Kajári Gabriella cikke itt jelent meg.
