A továbbörökítés daloló láncszeme

Számos díj birtokosa: a Liszt Ferenc-díj, a Bartók Béla emlékmű díj vagy a Kodály Zoltán-díj néhány elismerés a sok közül. Köti-e konkrét munkához, hogy éppen ebben az évben ítélték oda Önnek a Kossuth-díjat?

Az egész pályám, az elmúlt 35 év munkájának elismeréseként tekintek a díjra, amely váratlan öröm számomra. 2010-ben kaptam meg az Alternatív Kossuth-díjat: és mivel meglehetősen alternatív úton haladtam előre a pályán ? nem volt például soha menedzserem, az emberek szeretete adott kézről-kézre tovább ? azt az elismerést könnyebb lélekkel dolgoztam fel. A Kossuth-díj meglepetésként ért, a váratlan öröm mellett pedig nagy felelősséget jelent számomra.

Ha kézről-kézre, szájról-szájra adták, talán az a legnagyobb elismerés.

Máig a közönség szeretete jelenti a legtöbbet. Csodálatos leveleket kapok tőlük: ismeretlen emberek ajándékoznak meg a verseikkel, a gondolataikkal, amelyeket a hangom ébreszt bennük. Meseszerű számomra, hogy ezt most egy állami díjjal is elismerték.

Önnek talán egy valóra vált álom a Kossuth-díj. Mit jelent a népdalnak, a magyar népi kultúrának?

A népdal létjogosultságának, fontosságának elismerését is közvetíti számomra. Nagyon jó érzés, hogy több százéves kultúrának a dalait, zenéit énekelhetem: a továbbörökítés egy láncszeme lehetek. A fiataloknak is hallania, énekelnie kell a népdalokat, amelyek minden korban újat tudnak mutatni, miközben örök emberi érzéseket, értékeket fogalmaznak meg.

Olvasható Önről, hogy Füleken táncdal énekesi sikereket ért el. Miért választotta mégis a népdalt?

Valóban énekeltem táncdalokat, Kovács Kati dalait szerettem a legjobban: volt időszak, amikor táncdalokkal szerepeltem ötórai teákon, mellette pedig népdalokkal léptem fel más rendezvényeken. Gyorsan tisztázódott bennem, hogy utóbbi az én utam. Felvidéki származású vagyok, a népdalok nekem erőt adtak: erősítették az anyanyelvemhez, a kultúrámhoz való kötődést.

Harminckét évvel ezelőtt, 1981-ben Ön lett a Röpülj páva című vetélkedő győztese. Milyen érzésekkel figyelte a műsor megújulását, a Fölszállott a páva adásait?

Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalok velük egykorú példaképeket is lássanak a kultúra művelői között. Örömmel látom, hogy milyen nagy szeretettel, hozzáértéssel, őszinteséggel szólalnak meg az ifjabb generáció képviselői. Minden tehetségük megvan hozzá, hogy a népi kultúra kincseit megtalálják, megőrizzék. A népdal mindig aktuális, nem egy konzervdobozva zárt régiség, hanem velünk együtt változó, általunk továbbélő örökség.

Horváth Anna