Továbbra is láthatók a legendás fotók

Egyéb

SteveMcCurry_TIBET

Várják március 31-én a húszezredik látogatót, aki boldog nyertese lehet egy éves kiállítási belépőnek és McCurry értékes fotóalbumának, míg április 3-án, vasárnap 16 órától nem záró, hanem kísérő programként kerül sor Al Ghaoui Hesna újságíró-szerkesztő-riporter vetített képes előadására a Műcsarnok előadótermében ? melynek keretében McCurry néhány kiválasztott képét ismerhetik meg részletesen az érdeklődők. Ez a rendezvény regisztrációköteles. Regisztrálni a mucsarnok@mucsarnok.hu címen lehet.

 

A XX. század legtöbbet publikált felvétele, Sarbat Gula 30 évvel ezelőtti portréja is Magyarországon látható a következő hetekben: az afgán lány fotójával világhírűvé vált amerikai fotós, Steve McCurry legendás képei február 25-től április 17-ig nézhetők meg a Műcsarnok Kamaratermében.

 

SteveMcCurry_afganlany

McCurry 1979-ben járt először Afganisztánban, és rögtön a következő évben ? legjobb külföldi fotóriportjával ? Robert Capa-érmet nyert. A Philadelphia egyik külvárosában született fotós többéves szabadúszó tevékenység után egy hátizsáknyi ruhával és filmtekerccsel keresztül-kasul utazta Indiát, fényképezőgépével fedezve fel az országot. Fiatal fotósként jutott el először Indiába, s bár azóta csaknem százszor járt az országban, az évezredes múlttal bíró kultúra, az ősi szokások a mai napig elbűvölik. A nyolcvanas évek elején, több hónapos utazás után lépte át a pakisztáni határt, ahol egy afgán menekültekből álló csoporttal találkozott. Akkor csempészték át Afganisztánba, amikor a szovjet megszállók épp lezárták az országot a nyugati újságírók előtt. Heteket töltött a mudzsahedinek közé beépülve ? a világ McCurrynek köszönheti az afgán konfliktusról készült első képeket, a háború emberi oldalát bemutató felvételei bejárták a világsajtót. Soha kép nem volt még olyan népszerű a National Geographic címlapján, mint Sarbat Gula 1984-es portréja.

 

McCurry számtalan országban készített lenyűgöző felvételeket; elsősorban a konfliktus sújtotta területek, eltűnőben lévő kultúrák, ősi hagyományok, valamint a kortárs kultúra érdekli. Olyan döntő jelentőségű események szemtanúja volt, mint az Öböl-háború, a szeptember 11-i merénylet, a libanoni polgárháború ? arra törekszik, hogy az eseményeket saját szemével lássa, azoknak részese legyen, és így hiteles tanúként mutassa meg azokat ? képei segítségével ? az embereknek. Jól komponált, beszédes képei a globalizált világ tükrei, miközben egy sokak számára alig vagy egyáltalán nem elérhető, idegen kultúra titkait vagy épp hétköznapi rejtelmeit tárják fel. Sokszor festményszerű felvételei egy pusztulófélben lévő, egyre szegényedő világ mindennapjait mutatják meg, a háború, a pusztítás, a szegénység ellenére is megragadva az élet igenlését fotóin.

 

SteveMcCurry_INDIA

Steve McCurry képei a kortárs fotóművészet jellegzetes, ikonikus darabjai, össze nem téveszthető pillanatok háborúról, eltűnőben lévő kultúrákról. Az ember minden képén elsőrendű fontosságú ? az afgán lányról készült, méltán híres képe is ennek köszönheti elemi erejét.

 

McCurryt munkássága során a fotóművészet legrangosabb díjaival tüntették ki: az elmúlt évtizedek során többek között Robert Capa-aranyérmet, Nemzetközi Sajtófotó Díjat kapott, a World Press Photo versenyen pedig egyedülálló módon négy fődíjat is nyert. A francia kultuszminiszter a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatát adományozta számára, nemrég pedig a londoni Royal Photographic Society ítélte neki a Centenáriumi Életműdíjat.

 

A Műcsarnokban bemutatott elementáris erejű válogatás egy térbe sűrítve, mégis kitágítva a határokat, próbálja megragadni és visszaadni azokat a pillanatokat, amelyek az évtizedek során a legendás fotóst is rabul ejtették ázsiai útjai során.

 

Steve McCurry a kortárs fotóművészet ikonikus alakja, Sarbat Gula, az afgán lány című fotója pedig az elmúlt évtizedek során bejárta az egész világot. McCurry Ázsiában készített felvételei közül mintegy félszáz legendás fotó szerepel az amerikai művész február 24-én nyílt kiállításán.

 

Kurátor: Bán András, Tulipán Zsuzsa