„Trianon tanulsága, hogy a nemzet még az országnál is fontosabb" – hangsúlyozta a kiállítás hétfő esti megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy Kosztolányi nemzedékének és azóta minden nemzedéknek birkóznia kell Trianon kérdésével. „Ez a kiállítás alkalom arra, hogy szembenézzünk a múlttal, leltározzuk a jelent és a jövőbe tekintsünk" – fogalmazott.
Sokféle megközelítés létezik annak megmutatására, ami az országgal történt, a szikár számoktól a szubjektív visszaemlékezésekig. A PIM egy művet és íróját hívja segítségül, hogy beszéljen a forradalmak koráról, „mikor a háborús veszteség és összeomlás után egy eleve kudarcra ítélt társadalmi kísérlet hagyta meghalni Szent István ezeresztendős országát" – mondta a miniszter
Gulyás Gergely felidézte, hogy a trianoni nemzedéket, amelyhez Kosztolányi is tartozott, elvágták otthonától, családjától, gyermekkorától; és ez a katasztrófa száz évvel ezelőtt az egész magyarság életében jelen volt: minden harmadik magyar az ország határain kívül rekedt.
„Trianon mindenkinek személyes ügy volt, a veszteség nagysága teremtett identitást" – fogalmazott, hozzáfűzve azonban, hogy a térség geopolitikai újrarendezése nem csak Magyarországnak hozott nyomorúságot.
Mint hangsúlyozta: a 20. században egy nemzet igazsága a legkevésbé sem könnyítette meg a megmaradást, a magyarság mégis túl tudott élni, mert igaza volt.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója azt emelte ki, hogy „egyes könyvek többek, mint könyvek", Trianon centenáriumán pedig a PIM egy ilyen regényt, az Édes Annát választotta kiállítása témájának.
Azt, hogy ez a könyv milyen többlettel bír, mit mutat fel, azt megmutatja a kiállítás – jegyezte meg.
A tárlatot megnyitó Száraz Miklós György író Kosztolányit és regényét méltatva kiemelte: „milyen szerencsések vagyunk, hogy van nekünk ő és van az ő Édes Annája".
Trianon megemészthetetlen, elfogadhatatlan ma is – hangsúlyozta Száraz Miklós György, emlékeztetve ugyanakkor arra is, hogy az irodalom segítségével meg tud elevenedni a múlt, és a történelem sem csak száraz adathalmaz.
A 2021. szeptember 30-ig látogatható kiállítás kurátora Parádi Andrea, látványtervezője pedig Széki András volt; a digitális installáció a Kiégő Izzók munkája.
Fptó: Balogh Zoltán/MTI
