Kosztolányi Dezső
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.
Tankcsapda, Janis Joplin, városi séta, divatfotók, hungarikumok – programajánló
Családi nap hungarikumokkal, billentyűs és vokális meditációk, Tankcsapda-koncert a sportarénában, városi séta Kosztolányi Dezső születésnapján, Hímesnap a Néprajzi Múzeumban, Szipál Márton divatfotói Pécsen – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.
József Attila nem volt hajlandó megfejteni az első magyar rejtvényt, de Kosztolányi rajongott érte
Lehetne az is egy keresztrejtvény megfejtése, hogy mikor ünnepeljük a magyar rejtvényfejtők napját, és meg is adhatnánk rá a választ: február 3-án, amikor először jelent meg, még 1957-ben a Füles rejtvényújság.
Milyen klasszikusokat olvassunk újra még idén?
Gyerekhősök, belső számvetések, morális zsákutcák és túlélési történetek – ezekről lesz most szó – a grundtól a Hargitáig, a Senki szigetétől egy stockholmi kórteremig.
(Szép)irodalmi mozi
„Mozinak a magyar nyelv budapesti géniusza a cinematographot nevezte el” – írta Ady 1908-ban, amikor a vetített képek még csodának számítottak. A költők versekben örökítették meg a mozgófénykép varázsát, a fiatalok randevúhelyszíne lett a sötét nézőtér, Heltai kupléja pedig népszerűsítette az új szórakozást.
(Szép)irodalmi légtornászat
A légtornászat mint metafora végigkíséri a magyar irodalmat: Karinthy Kosztolányi stílusát, Babits az élet veszélyességét, Pilinszky az érzelmek ingadozását azonosítja vele.
Schöpflin Aladárnak az élete volt a magyar irodalom
Hetvenöt éve, 1950. augusztus 8-án hunyt el Schöpflin Aladár Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomtörténész, a Nyugat állandó szerzője, a Magyar PEN Club egyik szervezője, számos irodalmi tárgyú esszé és tanulmány, valamint A pirosruhás nő, a Balatoni tragédia és a Vihar az akváriumban című regények írója.
Szerelmi csalódás miatt szakított az érzelmi költészettel
Nyolcvan éve, 1945. július 20-án hunyt el Paul Valéry francia költő, esszéíró, az úgynevezett újklasszicizmus létrehozója, akit sokan a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodójának tartanak.
Hat magyar film, amelyet Cannes-ban is nagyon szerettek
Nyakunkon a cannes-i filmfesztivál! Ez alkalomból hoztunk hat olyan magyar filmet, amely a francia Riviérán is bemutatkozott.
A Termelési-regénytől a Hasnyálmirigynaplóig – 75 éves lenne Esterházy Péter
Hetvenöt éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, többek között a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, A vajszínű árnyalat, a Harmonia Cælestis és a Javított kiadás című kötetek szerzője.
Rendhagyó irodalomórák helyett versszínház
A költészet napján rendhagyó irodalomórák helyett olyan repertoárszerűen játszott, tehát egész évadban elérhető színházi előadásokat ajánlunk, amelyekben a versek kapnak főszerepet.
Erre az irodalomórára Babits is rábólintana
A Centrál Irodalmi Zsúr nemcsak tanít, de meg is idézi a Nyugat szellemét. És tán a pogácsát rágcsáló diákok között a következő Ady is ott lapul.
Reviczky Gyula hangulatát Jászai Marinak sikerült végleg elrontania
Százhetven éve, 1855. április 9-én született Reviczky Gyula költő, író, akit a magyar irodalomtörténet az impresszionista, szimbolista költészet előfutárának tekint. Reviczky utolsó nagy szerelme a kor egyik legkiválóbb színésznője, Jászai Mari volt, akivel együtt fedezték fel és fordították Ibsent a magyar közönség számára.
A nagyapa jelenléte pszichoszomatikus tüneteket váltott ki a gyerek Kosztolányiból
„A nagy író halála után is tartogat meglepetéseket” – mondja Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulója apropóján beszélgettünk a költő életének és életművének legfontosabb szegmenseiről.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.